1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A budai görögkeleti püspök - Az izraelita hitfelekezet képviselői - Lőw Imánuel dr.

41 fogadtatásra találtak. Az Unitárius Értesítő szerkesztője, ötvenéves közéleti jubileuma alkalmával a kormányzó teljes elismerését fejezte ki működése felett. Első ízben tagja a törvényhozásnak. A felsőházban főként közoktatási és kultu­rális kérdésekkel foglalkozik. A budai görögkeleti püspök: ujszentiványi Zubkovics György dr. a budai görögkeleti szerb egyházmegye püspöke. 1878-ban született Budapesten. Atyja közigazgatási biró volt. Középiskolai tanulmányait a budai II. kerületi katholikus főgimnáziumban végezte. Ezután a csernovici egyetem görög­keleti hittudományi karára iratkozott be, ahol 1903-ban teoló­giai doktorrá avatták. Anyanyelvén kívül szerbül, németül és franciául beszél. 1901-ben szentelték diakónussá s mint ilyen a temesvári görögkeleti szerb püspök mellé került tit­kári minőségben. Nagy tudása és az egyházi élet terén jelentkező rendkívül agilis munkássága révén gyorsan haladt előre és 1912-ben a budai görögkeleti szerb egyház megyés­püspöki székébe emelkedett. Egyháza életében igen tevékeny szerepet visz. 1913-ban tagja lett a régi főrendiháznak, amelynek igazoló bizottságában három éven át előadói tisztet viselt. Tagja volt ezenkívül a pénzügyi bizottságnak is. Az uj felsőházban főleg egyházi és kulturális ügyekkel foglalkozik. Az izraelita Jiitfelckczet képviselői: Lőw Imánuel dr. a neológ zsidó hitközségek képviselője a felsőházban. 1854-ben született Szegeden. Nős, a szegedi neológ zsidó hitközség főrabbija, a Ferenc József rend tulajdonosa. Atyja is főrabbi volt. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, az egye­temet és theológiát pedig Berlinben végezte. Theológiai ta­nulmányain kívül különösen a keleti nyelvek körében foly­tatott mélyreható studiomokat s e téren rendkívüli nagy tu­dásra tett szert. Hírneves teológus és orientalista. Tanul­mányútjai során bejárta Német-, Olasz-, és Franciaországot, valamint Svájcot. Korán feltűnt kiváló szónoki képességével, tudásával és lelkészi buzgóságával. 1878-ban választotta meg

Next

/
Thumbnails
Contents