1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református és az ág. hitv. evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Révész Kálmán dr.

34 minőségében végigjárta az oláh, orosz és szerb harcteret. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség elnöke és számos felekezeti és társadalmi egyesület tisztséget viselője. Nagyszámú egyházi, egyházjogi és politikai cikkén kivül nagyobb munkái is megjelentek. Főbb müvei: Az uj református egyetemes énekeskönyv; Elég nekem az Isten kegyelme cimü prédikációs kötet; Próbáitatások idejéből cimü korrajz. A felsőházban főként egyházpolitikai, szociális és alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozik. Révész Kálmán dr. tiszáninneni református püspök. 1860-ban született Debrecenben. A tiszáninneni református egyházkerület püspöke, miskolci lelkész. Az iró és tudós Révész-család középső tagja. Atyja Révész Imre, az országosan ismertnevü debreceni református lelkész volt, akinek centennáriumát 1926-ban ünnepelte a protestáns egyház és a tudósvilág. Fia pedig Révész Imre, ezidöszerint debreceni lelkész és elsőrangú egyházi iró. A főgimnáziumot és teológiai akadémiát Debrecenben, az egyetemet pedig Berlinben végezte. 1886-tól 1892-ig a pápai református teológiai akadémián működött, mint tanár. 1892ben Kassára hivták meg leikésznek. 1891—1892-ben tagja és — gróf Tisza Istvánnal együtt — korjegyzője volt a református egyetemes zsinatnak. Ugyancsak tagja volt az 1904—1907. évi második és az 1911—1927. évi harmadik budapesti zsinatnak. A magyar nyelven kivül németül beszél és alapos ismerője a héber, latin, görög, szanszkrit és arab nyelveknek. Tanulmányútjai során megfordult Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Svájcban. Irodalmi munkássága rendkivül kiterjedt. Húsz önálló müve s több mint ezer cikke és tanulmánya jelent meg, főként a magyar protestáns egyháztörténelem és művelődéstörténet köréből. 1898-ban abauji esperes ,1918-ban pedig tiszáninneni püspök lett. A cseh megszállás kezdetén, mint Kassán lakó püspök a tiszáninnem' -egyházkerületnek ugy megszállott, mint pedig meg nem szállott részét kormányozta egészen 1920 szeptember közepéig, amikor megválva kassai lelkészségétől, Miskolcra költözött. A megszállás alatti huszonegyhónapos működése a küzdelmek sorozata volt, melyeket a kassai és pozsonyi hatóságokkai vivott nemzete és egyháza érdekében. Állhatatos hazafias