1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református és az ág. hitv. evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Ravasz László dr.

35 kitartásával elérte azt, hogy a megszállás alá került tiszáninneni református papság, egészen a trianoni békediktátum magyarországi becikkelyezéséig nem tette lg a hűségesküt a cseheknek. Ez idő alatt a kassai titkosrendőrség állandóan szemmeltartotta és magatartásáról hetenként jelentést küldött Pozsonyba. Személyének azonban hosszú időn át bizonyos védelmet biztosított a cseh hatóságok ama hiedelme, hogy Révész, mint református püspök, angol és északamerikai protektorátus alatt áll. Heroikus felvidéki szereplése 1920 szeptemberében ért véget, mikor a miskolci hivek lelkészükké választották. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A felsőházban főként egyházi és kulturális kérdésekkel foglalkozik. Ravasz László dr. a dunamelléki református egyházkerület püspöke. 1882-ben született Bánffyhunyadon, nős, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy-Társaság tagja. Atyja polgári iskolai tanitó volt. Középiskoláit Kolozsvárott, theológiai tanulmányait pedig Kolozsvárott és Berlinben végezte. Már mint theológus magára vonta az érdeklődést >Aisthesis« cimü munkájával. Szerkesztette az »Egyetemi Lapok«-at is. 1903-ban segédlelkész és püspöki titkár lett Kolozsvárott. 1906-ban Berlinben folytatta tanulmányait s itt irta meg »Schopenhauer esztétikája« cimü nagysikerű müvét. 1907-ben visszatért Erdélybe s tanár lett a kolozsvári egyetem református theológiai fakultásán. Tanársága idején rendkívül kiterjedt irodalmi munkásságot fejtett ki. Egymás után jelentek meg nagyobb munkái, melyek közül jelentősebbek: »Bevezetés a gyakorlati theológiába« (1907), >Ez ama Jézus* (1910), »Böhm Károly esztétikája« (1913), »A gyülekezési igehirdetés elmélete* (1915), »Látások könyve* (1917). Emellett szerkesztette a Protestáns Szemlét, majd pedig a Református Szemlét. 1918-ban egyházkerületi főjegyzővé választották. A megszállás álá került Erdély küzdelmeinek egyik vezető szelleme volt. 1921-ben a budapesti kálvintéri templom lelkészévé választották s még ugyanebben az évben a püspöki méltóságba emelték. E tisztségében csakhamar megszerezte a főváros protestáns társadalmának tiszteletét, szónoki ereje mély hatással volt egyháza életének bensőségesebbé tételére s nagy esztétikai tudása és irodalmi müköé 3*