1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kegyes tanítórend magyar főnöke - Walter Gyula dr.
31 torrá is. 1890-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben Székesfehérvárra rendelték tanárnak, majd ötévi működés után az egri ciszterci főgimnáziumhoz került. 1904-ben házfőnök lett a bajai rendházban, egyben pedig a gimnázium igazgatója. Úgy Egerben, mind pedig Baján élénk részt vett a városi közéletben és a. kulturális mozgalmakban. Emellett különösen magyar irodalmi, művészettörténeti és pedagógiai tanulmányainak élt. E körből számos müvet is irt. Megfordult Ausztriában, Német- és Olaszországban. 1906-ban megszervezte Baján az iskolánkivüli oktatásra a Szabadliceális Egyesületet. 1917-ben perjel lett és az egri gimnázium igazgatásával bizták meg. 1921ben tankerületi főigazgatói cimet nyert. 1923-ban résztvett a Gárdonyi-Társaság megalakításában. 1924-ig működött Egerben. Ekkor apáttá választották. Ugyanez év telén XI. Pius pápa a violaszinü birretum és pallatus viselésének kedvezményével tüntette ki. Irodalmi müvei: Kármán Fanni hagyományai; Kisfaludi Sándor levélregénye; Gvadányi; Vörösmarty költészete; A székesfehérvári gimnázium története, A műélvezet; Az önmunkásság. A Kathoi likus Tanáregyesület védője, a Gárdonyi Társaság tiszteletbeli elnöke és számos más szakegyesület tisztséget viselője. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A felsőházban tanügyi és kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A kegyes tanítórend magyar főnöke. (Hám fíntal elhunyta óta betöltetlen) Walter Gyula dr. az esztergomi székesfőkáptalan nagyprépostja. 1855-ben született Selmecbányán. Osserói címzetes püspök, esztergomi nagyprépost, a II. osztályú vaskoronarend lovagja. Atyja vendéglős volt. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban, a teológiát pedig a bécsi Pázmáneumban végezte. 1877-ben szentelték áldozópappá. Nyilvános működését lelkipásztori munkálkodással kezdte, majd Szapáry Gyula gróf gyermekei mellett volt nevelő. 1882-ben az esztergomi tanitóképző-intézet tanára, majd igazgatója lett. 1883-ban a teológia doktorává avatták a budapesti tudományegyetemen. Ezután hercegprimási titkárrá, majd kanonokká, primási irodaigazgatóvá, később apáttá nevez-