1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - brassói Szterényi József báró
185 vámháboru után az erdélyi ipar megszervezésében. Baross Gábor 1889-ben erdélyi iparfelügyelővé nevezte ki, 1900-ban pedig bekerült az akkor újonnan szervezett kereskedelemügyi minisztériumba. Itt rendkívül tevékeny munkásságot fejtett ki. Nevéhez fűződik a háziipar országos megszervezése, a székely szövőgyár felállítása, az ipari szakoktatás megalapozása stb. 1899-ben lett miniszteri tanácsos. Kodifikácionális munkái közül jelentősebbek: az 1899. évi XLIX. t.-e, a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesüléséről és az ugyanez irányú 1907: Hí. t.-c, a balesetbiztosításról készített törvényjavaslata, a munkásbiztositásról készített törvényjavaslata, a munkásbiztositásról szóló 1907. évi XIX. t.-c. Legnagyobb kodifikátori alkotása azonban az ipartörvény módosítása. Igen értékes emlékiratokat terjesztett a régi képviselőház elé az iparfejlesztésről, a kivitelről, Ausztriával szemben való gazdasági helyzetünkről. 1905-ben a kereskedelemügyi minisztérium adminisztrativ, 1906-ban pedig politikai államtitkára lett Kossuth Ferenc mellett. Mint képviselő Brassó város mandátumával foglalt helyet a parlamentben. Nagy beszédeket mondott különösen az iparfejlesztési, munkásbiztositási, kiegyezési stb. törvényjavaslat tárgyalásánál. Az 1906—1907. években lefolyt kiegyezési tárgyalások idején a kormány-bizottság magyar elnöke volt. Az első Wekerlekormány lemondásakor ő is megvált államtitkári állásától. Roppant széleskörű irodalmi múltra tekinthet vissza. Mintegy száz szakmunkája jelent meg, melyek közül sokat lefordítottak francia és német nyelvre is. Ezenkívül úgyszólván állandó munkása a napisajtónak. 1918 januárjában Wekerle háborús kabinetjében elvállalta a kereskedelemügyi tárcát s mint miniszter rendkívül sokat fáradozott a nagy küzdelem ipari, megerősítésében. A Wekerlekormány lemondásakor távozott helyéről s a Károlyi-uralom az elsők között internáltatta. Egészen a proletárdiktatúra bukásáig raboskodott. Az első nemzetgyűlésbe Budapest VIII. választókerülete küldötte be pártonkívüli programmal, tagja volt a második nemzetgyűlésnek is, de munkásságának javarésze a Takarékossági Bizottság működési körébe esett, melynek elnöke. E minőségében értékes támogatásával járult hozzá a szanálás sikeréhez. A felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki.