1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - brassói Szterényi József báró

184 később pedig Sárosmegye főispánjává nevezték ki. 1899ben a SzéJl-kabinel távozásakor lemondott és egyideig birtokán gazdálkodott, majd hosszabb ideig tartózkodóit külföldön. 1900-tól 1904-ig a földmivelésügyi minisztérium oroszországi gazdasági szaktudósitoja volt. E minőségében Szentpétervárott működött. 1904-ben rövid időre ismét főispáni állást vállalt és Zemplénmegye élén állott. Utána átvette birtoka kezelését. 1913-ban a Tisza-kormány idején Árvamegye főispánjává nevezték ki, 1914-ben pedig Sárosmegye főispáni teendőinek ellátására is megbízást kapott. Rendkívül értékes munkásságot fejtett ki, különösen a háború első esztendejében az orosz betörések idején, amikor is Zemplénmegye kormánybiztosaként működött. Érdemei elismeréséül a Szent István-renddel és a III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A kormányzó nevezte ki a felsőház tagjává. brassói Szterényi József báró 1861-ben született Lengyeltótiban. Református, özvegy, nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, a vitézségi érem szalagján adományozott Ferenc József-rend lovagkeresztjének, az I. osztályú német vaskeresztnek, a porosz koronarend, a spanyol Izabella.-rend, az olasz koronarend, orosz Szent Anna-rend. a román koronarend, a bolgár koronarend, a perzsa Nap és Oroszlán-rend, valamint a török Imt-az-rend nagykeresztjeinek, számos egyéb külföldi kitüntetésnek, végül a

1 magyar hadi polgári érdemkeresztnek s a francia becsületrend tisztikeresztjének tulajdonosa. Marosvásárhely, Pécs és Rákospalota díszpolgára. Atyja a Budapest-külső, Lipótés terézvárosi református egyház gondnoka volt. A középiskolát Budapesten, főiskolai tanulmányait pedig külföldön végezte. Tanulmányútjai során bejárta egész Európát, továbbá Kisázsiát, Egyiptomot és Észak-Afrikát, főként közgazdasági stúdiumok céljából. Hajlamai a hirlapirói pályára vonzották és egyideig a fővárosi lapoknál dolgozott, majd Brassóba hivták, ahol magyar lapot alapított és azt 1889-ig szerkesztette. Emellett jelentős szerepe volt az erdélyi magyarság minden társadalmi és politikai mozgalmában. Résztvett az Emke megalapításában s a román