1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Szijj Bálint - Szinyei-Merse István

183 nak. Élénk részt vett a megye és a város társadalmi életében. A szabadelvű párt bukása után lemondott főispánságáról. A világháború alatt a Magyar Szent Korona országai Vörös Kereszt Egyletének fömegbizottja volt. 1915ben a merito civili tempóra belli érdemrenddel tüntették ki. Az összeomlás óta birtokán gazdálkodik. A Magyar Vöröskereszt elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Nemzeti Kaszinó igazgatósági tagja. Szijj Bálint 1868-ban született Nagyigmándon, Komárommegyében. Református, nös, nagyigmándi kisgazda. Elemi iskoláit falujában végezte el s kora ifjúságától fogva földmiveléssel foglalkozik. 1902-től kezdve Nagyigmánd község képviselőtestületének, 1904-től pedig Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja. A háború alatt községének birája volt. A gazdakörök, szövetkezetek és a politikai élet szervezésében élénk tevékenységet fejtett ki, melyért szövetkezeti elismerő oklevelet is szerzett és a mintagazdaság vezetésében tanúsított odaadó szorgalmáért mintagazdaoklevelet is nyert. Számos gazdasági egyesületben és szövetkezetben visel vezető tisztséget. 1920-ban a nagyigmándi kerület beküldötte az első nemzetgyűlésbe a kisgazdapárt programmjával, ahol különösen a földreform tárgyalásakor mondott beszédével tűnt fel. Ugyanezt a kerületet képviselte a keresztény kisgazda földmives és polgári párt programmjával a második nemzetgyűlésen is. A legutóbbi választásokon betegsége miatt nem lépett fel. A kormányzó nevezte ki a felsőház örökös tagjává. Főként mezőgazdasági és a falu kulturális kérdéseivel foglalkozik. Szinyei-Merse István 1862-ben született a sárosmegyei Jernyén. Valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott főispán, földbirtokos. Középiskolai tanulmányait Eperjesen végezte, a jogot pedig Budapesten hallgatta. A jog- és államtudományi államvizsga letétele után 1884-ben Sárosmegye szolgálatába lépett. Rendkivül gyorsan haladt előre a közigazgatási pályán. 1892-ben már alispánná választották meg, öt évvel