1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Herczeg Ferenc

168 mája: A dolovai nábob leánya, 1893-ban rendkívül nagy sikert aratott a Nemzeti Színház színpadán. 1894-ben megalapította Uj Idők cimü heti folyóiratát, mely csakhamar a legelső irodalmi orgánumok közé küzdötte fel magát és páratlan gyorsasággal terjedt el. Nevét ekkor már országszerte ismerték. 1896-ban a verseci kerület szabadelvű programmal képviselőjévé választotta s 1909-ig képviselte a kerületet. 1900-tól 1904-ig nem volt tagja a Háznak, de 1904-ben szabadelvű programm alapján a pécskai kerület választotta meg s ezt a mandátumot visehe — később munkapárti programmal — egészen a forradalom kitöréséig. Képviselősége idején is lehetőleg távoltartotta magát a napipolitikától, bár Tisza István gróf egyik legbensőbb híve volt. 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező-tagjává választották, 1903-ban alelnöke, egy évvel később pedig elnöke lett a Petőfi Társaságnak. 1910-ben az Akadémia rendes tagságát nyerte eL Irodalmi tevékenysége világszerte ismertté tette nevét s munkáinak egyrészét német, francia, angol, olasz, finn és cseh nyelvre is lefordították. Színmüvei közül — melyekből egyesek példátlan sikert arattak —- ugyancsak többet átültettek s azok ismert müsordarabjai a külföldi színházaknak. Ezidőszerint kétségtelenül legkiválóbb reprezentánsa irodalmunknak, akit többizben kandidáltak a Nobel-díjra is. Nagyobb munkái ezek: Fenn és lenn (1899), Mutamur (1892), Gyurkovics lányok (1893), A dolovai nábob leánya (1893), Simon Zsuzsa (1894), Három testőr (1894), Napnyugati mesék (1895), Szabolcs házassága (1896), Honthy háza (1896), Idegenek között (1900), Pogányok (1901), Ocskay brigadéros (1901), Balatoni rege (1902), Bizánc (1904), A honszerző (1905), Lélekrabiás (1906), Déryné ifjasszony (1907), A kivándorló (1909), Szelek szárnyán (1910), A fehér páva (19811), Éva boszorkány (1912), Napváros (1912), Az ezredes (1914), A hét sváb (1916), Az arany hegedű (1916), A kék róka (1917), Árva László király (1917), Tilla (1918), Az élet kapuja (1919), A fekete lovas (1919), Két arckép (1919), A fogyó hold (1922), A költő és a halál (1923), A holicsi Cupido (1924), a Lánszky-motor (1926), A híd (1926), A milói Vénusz karja (1927). írói működésének negyvenedik évfordulóján országszerte megnyilvánult iránta a nemzet szeretete. A felsőház tagjává a Kormányzó nevezte ki.