1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Mihalovics János dr.

144 totta öt a felsőházba. Politikával soha sem foglalkozott s tevékenységét csupán gazdasági, társadalmi és szociális kérdésekre fordította. Régi szószólója a keresztény nemzeti gondolatnak, de ellensége volt mindig a szélsőségeknek és túlzásoknak. Első izben tagja a törvényhozásnak. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötte be a felsőházba. Mihalovics János dr. (A Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola választottja). 1877-ben született Privigyén, Nyitramegyében. Róm. kath., nőtlen, a bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola tariára. Középiskoláit Nyitrán, a kegyesrendi s a pozsonyi katholikus, majd a soproni bencés gimnáziumban végezte, utána a budapesti tudományegyetem hallgatója volt s itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Tanulmányainak befejezése után a Selmecbányái bányamérnöki és erdömérnöki főiskolán elvégezte a bányamérnöki szakot s 1905-ben abszolvált. Utána 1906 októberéig a kapnikbányai ércbányáknál és fémkohóknál gyakornokoskodott; 1906-tól 1907-ig pedig az aninai szénbányáknál teljesített szolgálatot. 1906-ban bányaesküdtté nevezték ki. 1909-ben bányabiztossá lépett elő. 1907-től 1909-ig a göínicbányai bányabiztosság, majd 1911-ig a zágrábi bányakapitányság kebelében működött. 1911-ben a bányamérnöki és erdőmérnéki főiskolához került s ott 1911-től 1912-ig mint helyettes tanár, később mint rendkívüli, majd 1915-től mint rendes tanár vezette a jogi tanszéket. 1923-ban az ötödik fizetési osztályba lépett elő. Az 1923—24-ik tanévben a főiskola rektora, 1924—26-ig pedig prorektora volt. Tagja a Stella Csillagászati Egyesület elnöki tanácsának s két éven át töltötte be az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület egyik alelnöki tisztjét. Széleskörű szakirodalmi munkásságot folytat. A szaklapokban megjelent dolgozatain kívül a következő önálló müvei jelentek meg: Magyar erdészeti jog. A 430 éves magyar bányatársládai intézmény eredete és fejlődése. A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene. Rektori megnyitóbeszéd. — Anyanyelvén kivül német és tót nyelven beszél s külföldi utazásai során megfordult Ausztriában, Sziléziában, Hercegovi-