1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - felsőpulyai Madarász István dr.

142 müvészetkritikai stúdiumoknak szentelte idejét. Tanulmányútjai során bejárta Olasz-, Német-, Görög- és Törökországot, valamint Ausztriát, Hollandiát, Romániát és Szerbiát. 1894 óta főmunkatársa a Herczeg Ferenc szerkesztésében megjelenő »Uj Idök«-nek, 1902-től 1918-ig pedig szerkesztője volt a »Müvészet« cimü szaklapnak. Rendkívül széleskörű irodalmi munkásságra tekinthet vissza. Nagyobb önálló müvei: A táblabiróvílág művészete (négy kötet), Kis könyv a művészetről, A képírás ujabb irányai, A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése. Ezenkívül számos kisebb tanulmánya s rendkívül sok szakcikke és kritikája jelent meg szaklapotk s a napisajtó hasábjain. Régóta vezetőszerepet játszik a művészeti életben, résztvett a SzinyeiMerse Pál Társaság megalapításában s annak társelnöke. 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola rendes tanárává nevezték ki s annak rektora is volt. Igen sokat fáradozott a forradalmak utáni gazdasági válság idején a művésznövendékek nyomorának megszüntetésén s a főiskola újjászervező munkájában. Elsöizben tagja a törvényhozásnak. Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola tanári kara választotta meg a felsőház tagjává. Kulturális kérdésekkel kivan foglalkozni. felsőpulyai Madarász István dr. (A Közjegyzői Kamarák választottja.) 1862-ben született a tolnamegyei Tamásiban. Róm. kath. nős, királyi közjegyző, kormányfőtanácsos. A középiskola elvégzése után a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait s itt szerezte meg a jogtudori diplomát. Az ügyvédi vizsga letétele után hosszabb külföldi tanulmányúton volt Németországban, Olaszországban és Svájcban. 1903-ban nevezték ki Pécsre közjegyzőnek s azóta itt működik. 1905 óta a pécsi közjegyzői kamara vezetője. Tevékeny részt vesz városának társadalmi és közéletében. Tagja Baranya vármegyei törvényhatósági bizottságának s városa minden egyesületének. A három évig tartó szerb megszállás idején állandó zaklatás és fenyegetés ellenére is fenntartotta a közjegyzői intézmény tekintélyét, védte ugy a közjegyzői kar, mint az állam érdekét, mindaddig, mig le nem zárták hivatalos helyiségét. A törvényhozásnak