1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - belatini Betatiny Artur - korláti Bernát István dr.

128 számos tartalmas cikket irt a Budapesti Hírlapba és más lapokba. A mezőgazdaság és kisipar érdekeivel kapcsolatban leginkább az ezeket előmozdító é5 fejlesztő szövetkezeti ügyet karolta fel és Károlyi Sándor gróf támogatásával 1889-ben alapította meg a Szövetkezés cimü folyóiratát, hazánk első szövetkezeti szaklapját. Lapjában a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek érdekeinek állandóan lelkes szószólója volt 1892-ben politikai okokból kilépett az állam szolgálatából és csatlakozott a Károlyi Sándor gróf vezetése alatt álló agrártáborhoz, amelyekkel már előzőleg is együtt működött. Politikai és szociális törekvéseit ^Változások küszöbén* cimü tanulmányában foglalta össze és adta ki. 1894-ben alapította meg ez az agrártábor a Hazánk cimü politikai napilapot, amelynek Bernát István volt az első szerkesztője, ö állította össze az akkori agrárprogrammot és sürü egymásutánban adta ki agrárius, szövetkezeti és szociálpolitikai cikkeit és munkáit, melyeknek az agráreszme terjesztésében hathatós részük volt. 1895-ben, a harmadik országos gazdakongreszszuson, mint a kisipari kérdés előadója szerepelt, majd mikor 1896-ban Károlyi Sándor gróf vezetése alatt megalakult a Magyar Gazdaszövetség, ennek ügyvezetőjévé és 1902-ben igazgatójává választották. Kezdettől fogva szerkesztette a Magyar Gazdák Szemléjét és mint a Magyar Gazdaszövetség ügyvezetője s első irodalmi munkása, kiváló részt vett a későbbi gazdakongresszusokon, valamint számos vidéki gazdagyülés rendezésében. 1894-ben beválasztották a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelszövetkezetének igazgatóságába, továbbá megalakulásuk óta igazgatósági tagja a Hangyának és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának. Csaknem évről-évre előadója volt a hitelszövetkezeti kongresszusnak is, továbbá az 1904. évi budapesti nemzetközi szövetkezeti kongresszusnak. Része volt abban, hogy a magyar, német és osztrák agráriusok között benső kapcsolat létesült Meleg barátság fűzte az osztrák agrárvezér, Simitsch von Hohenblumhoz s a német Roesicke és Ruhland tanárhoz is. 1906-ban a rimaszombati választókerület képviselőjévé választotta és a képviselőházban, mint a közgazdasági bizottság előadója, Darányi Ignác minisztersége alatt ő terjesztette elő a munkaügyi és szociális törvényjavaslatokat. Azt a demo-