1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert

129 kratikus irányt, melyet ezek a törvények is jelentenek, Bernát István már régóta ápolta, amit kifejezésre is juttatott »A magyar demokrácia« c. 1904-ben irt müvével. 1913ban ezt a müvét a Demokrácia védelméről irt kisebb munkájával egészítette ki. Szerkesztője a Magyar Gazdaszövetség által 1915-ben megindított Időszaki Értesítéseknek is, számos tanulmánya jelent meg a Közgazdasági Szemlében, a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Magyar Földben, a Nemzetgazdasági Szemlében. Alapítása óta egyik belső munkatársa a Köztelek cimü lapnak is. A Dóczy Lajos által szerkesztett »A Magyar Szent Korona Országainak leirása« cimü munkában ő irta meg a magyar mezőgazdaság monográfiáját. Jelentős szerepet tölt be a református egyház életében. Évek óta elnöke a Kálvin Szövetségnek. Az 1920-ban szervezett Közgazdasági Karnak rendes tanárja, majd első dékánja lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban tagjává, a Magyar Gazdaszövetség pedig Darányi Ignác után elnökévé választotta. 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lett, a felsőház megalakulásakor pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara felsőházi tagjává választotta. 1906-ban kapta a magyar nemességet s később a Ferenc József-rend középkeresztjét is. 1926-ban a Thüringiai Parasztszövetség tiszteleti tagjává, a brüsszeli Institut International des Classes Moyenraes rendes tagjává választotta. Irodalmi müvei közül kiemeljük a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Észak-Amerika (1886), Agrárpolitika (1903), A rochdalei takácsok (1891), továbbá a Szocialista Programmok (1906), a Magyar föld tehermentesítése (1905), a Magyar demokrácia 1904) c. munkáját. Lefordította Bagehot Lombardstreet c. müvét (1832). berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (A Magyar Tudományos Akadémia választottja.) 1853-ban született a sárosmegyei Berzevicén. Róm. kath., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott kultuszminiszter, a képviselőház volt elnöke, számos magas belföldi és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Atyja alispán volt. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Kisszebenben, Lőcsén és Buda9