1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nagyapponyi gróf Apponyi Albert dr.

49 tüntette ki, melyet 1921 nyarán vett át a királytól Svájcban. A kormány megbízásából résztvett a népszövetséget előkészitő nemzetközi bizottság tárgyalásain s a bizottság egyik alelnökévé választotta. Néhai Károly király második visszatérési kísérlete után élesen szembefordult a Bethlenkormánnyal s az első nemzetgyűlésben, a választójogi javaslat tárgyalásakor ő terjesztette elő az ellenzék tiltakozó deklarációját a javaslatnak rendeleti utón való életbeléptetése ellen. A második nemzetgyűlésbe ismét a jászberényi kerület küldötte be egyhangúan s a nemzetgyűlés korelnöke volt. Tagja volt a külügyi és közjogi bizottságnak. Mint a Külügyi Társaság elnöke rendkívül sokat fáradozott a magyar közvélemény figyelmének a külpolitikai kérdések iránt való felkeltése érdekében. A napi politika eseményeiben ritkán vesz részt, de minden nagy elvi kérdésnél és alkotmányjogi javaslatnál hallatja szavát. A választójogi javaslathoz mondott hatalmas beszéde hatása alatt a kormány visszavonta a képviselői esküről szóló szakaszt. Bár az ellenzék soraiban foglal helyet, mindenkor a leghiggadtabban e a nemzet egyetemes érdekeit szem előtt tartva, gyakorol bírálatot a kormány működése felett s nem egyszer szavazott a kormány mellett. Az alkotmányos eszközökkel dolgozó, megfontolt legitimista politika vezéregyénisége, aki 1925 júniusában szilárd vonásokkal rajzolta meg e politikai irány követendő útját körmendi beszédében, amely beszéd európaszerte nagy hatást keltett. 1925 őszén a kormány felkérésére Walkó miniszterrel s Tánczos altábornaggyal együtt képviselte Magyarországot a Nemzetek Szövetsége ülésén s két nagyhatású beszédet mondott a kisebbségek védelméről s a biztonsági szerződésekről. A Nemzetek Szövetségének e kérdésekben tanusitott magatartása miatt 1925 októberében felvetette a kérdést, r^-aajon-e vagy kilépjen Magyarország a szövetségből. A irankhámisitás ügyének parlamenti vitájában ugyancsak hallatta szavát, megállapítva, hogy a kormányt bűnösnek nem tartja, de ha a kormány ugy érzi, hogy maradásával káros hatást kelt a külföldön, akkor hagyja el helyét. 1925-ben Vasmegyében vásárolt birtokot s azóta ott gazdálkodik. Több ízben higgadt eljárásra s az alkotmány tiszteletére hivta fel a királykérdésben a pártokat. Igen sok társadalmi, emberbaráti és katholikus vallási egyesület diszelnöke és elnöke. Az uj országgyűlésben ismét Jászberény városát képviseli pártonkívüli legitimista programmal, egyhangú mandátum alapján. 4