1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - Barabás Samu
w Barabás Samu (Hajdúszoboszló, ep,) 1863-ban született Désen. Nős, református lelkész. Atyja gazdatiszt volt. Középiskoláit Kolozsvárt, a theologiát Nagyenyeden végezte. Papi pályáját, mint segédlelkész Kolozsvárt kezdte meg. Később Magyarláposra választották meg, ahol tizenhét esztendeig lelkészkedett. Kemény harcokat vívott Szolnokdoboka vármegyében, a magyarság érdekeiért dr. Mihályi Lászlóval, Vajda Sándorral és Lukáciu Lászlóval, az oláhság akkori vezéreivel szemben. Magyarláposon gazdakört, hitel- és íejszövetkeze'.eket alapított. Közgazdasági és altruista működését a Gazdaszövetség díszoklevéllel honorálta. Egyházi, gazdasági és politikai téren való működése nevét országosan ismertté tette. 1907-ben kolozsvári lelkésszé választották. Néhány év múlva esperes, majd a kollégiumi és theologiai elöljáróság tagja lett. Az erdélyi egyházkerület kormányzó szervébe: az igazgató-tanácsba is beválasztották, valamint konventi és zsinati tagnak is. A1-. elnöke volt a kolozsvári Gazdasági Egyletnek, Kolozsvár képviselőtestületének pedig tagja. Sokat küzdött a felekezeti iskolák államosítása ellen. 1915-ben az Egyetemes Konvent dr. Baltazár Dezső püspökkel kiküldötte a harcterekre, hogy számba vegyék a református tábori lelkészek munkáját. Élményeit >Harctéri utunk* cimen adta ki. Megalapi.őja és szerkesztője volt az >Egyházi Ujság«-nak. Az oláh megszálláskor erős, hajthatat]an magyar érzelmei miatt üldözőbe vették s többször elhurcolták. Végül is az Óromániába való internálás elől Csonka-Magyarországba menekült. Majd országos körút során rendkívül sok hazafias buzdító előadást tartott. 1921-ben a kabai hívek lelkészüknek hivták meg. Á következő évben a hajdúszoboszlói kerület 997 szavazattöbbséggel képviselőjévé választotta. Tanügyi és szociális kérdésekben szólalt fel. Követelte az 1813: XX. t.-c. végrehajtását, illetőleg a protestánsok anyagi sérelmeinek orvoslását. Küzdött a tanítók jobb javadalmazásáért, a kántori és tanítói fizetések különválasztásáért. A földbirtok novella tárgyalásakor a protestáns egyházi közületek száraára a yagyortválísági földekről való juttatás, érdekében szólalt fel s a falusi paraszt-mintagazdaságok ieláliitását javasolta. A lelkészi: kongnia,:,a. nyugdíjas, papok, és papi özvegyek, valamint árvák. járulékainak felemelését eredményesen k$-