1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

Az interparlamentáris mozgalmak és azok szervei - I. Az Interparlamentáris Unió

269 Általában az Unió konferenciái főleg az alábbi négy kérdéssel foglalkoznak főleg: 1. Lefegyverzés. 2. Kisebbségek joga. 3. A gyarmati benszülöttek joga. 4. Gazdasági kérdések. Ezenkívül a konferenciák napirendjét még a következő témák tették változatossá: a külpolitika parlamenti ellenőrzése, a parlamentek krízise, kivándorlás, a nemzetközi jog kodifikálása, ópiumkereskedés, pánamerikai mozgalom, nagy katasztrófák esetén való nemzetközi együttműködés, stb. Különös céltudatossággal tárgyalja az Unió minden konferenciája a lefegyverzés kérdését. Köztudomású, hogy a fegyverek korlátozása csak írott malaszt a Nemzetek Szövetsége alkotmánylevelében és hogy a szervezet mostani vezetősége nem képes a kormányokat a további fegyverkezés abbahagyására birni. Ehelyett csak tervek merülnek fel Genfben, a világ közvéleménye tanulmányozni is kezdi őket, amivel ismét elmúlik egy-két ujabb év, de a lefegyverzés egy lépéssel sem haladt előre. Magyar részről a magyar csoport elnöke, Berzeviczy Albert a specialistája a kérdésnek, aki minden ülésen részletesen foglalkozik a témával és alaposan megvilágítja az ujabb tervekkel szemben azt a tarthatatlan állapotot, hogy hazánkat lefegyverezték, szomszédaink pedig állig fegyverben vannak, s tízszer oly nagy a haderejük. Szükséges lenne, hogy vagy a szomszédaink szereljenek le, vagy pedig a trianoni békeszerződést revideálják és a magyar katonai létszámot emeljék. A kisebbségi kérdés tárgyalása még kényesebb, de kitérni előle lehetetlenség, miután letagadhatatlanul nemzetközi jogsérelemmel áll a közvélemény szemben. A faji, nyelvi és vallási kisebbségek jogát a békemüvek kodifikálták, a jog betartását pedig a Nemzetek Szövetsége garantálta. A Nemzetek Szövetsége azonban alig tesz valamit az elnyomottak érdekében, sőt tűrte a kisebbségi jog szakértő-előadójának azt a kijelentését, hogy a kisebbségek beolvasztása természetes folyamat, amely csak idő kérdése és amelynek automatikusan be kell következnie... A kisebbség kérdése báró Adelswürd svéd politikus és Usteri svájci államférfi előadásában 1922 óta csakhamar szenvedélyes viták középpontjába került; energikus sürgetője volt a probléma őszinte és igazságos megoldásának báró Wittert van Hoogland hollandi szenátor. Magyar részről Lukács Oyörgy a specialistája a kérdésnek, akinek bátor beszédei mindig feltűnést keltenek. A gazdasági ügyek tárgyalása a múlt években mindig fölötte kényes és érdekes volt. Nem szabad felednünk, hogy 1922 körül a francia ember sértésnek vette azt, ha valaki a reparációkat vitatni akarta. A legnehezebb .'. időkben jelent meg báró Szterényi József felszólalásaival, amelyek eredményességét legjobban az igazolja, hogy 1924-ben a gazdasági kérdések előadójává választották. Felfogása helyességét legékesebben az igazolja, hogy a gazdasági kibontakozás azon az utón halad, amelyet ő a konferencián megjelölt. Az, Interparlamentáris Unió rendszerint határozati javaslatokat fogad el, amelyeket a nemzeti csoportok tartoznak kormányaiknak bemutatni s arra A perfaxolás lényegesen meghosszabbítja az Ön berendezésének élettartamát. Ne sajnálja tehát ezt a kis befektetést, az eljárás előnyei bőven felérnek a kiadott összeggel. Vezérképviselet: Voith Gottlieb, Budapest VI., Kartá.cs-u. 26. Tel.: L. 9TŰ-65