1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

Az interparlamentáris mozgalmak és azok szervei - II. Az Interparlamentáris Kereskedelmi Konferencia

270 törekedni, hogy azokat nemzetük törvényhozásába egészben vagy részben átültessék. Ha ez ritkán szokott is bekövetkezni, az Unió ülésein uralkodó haladó és békülékeny szellemet a delegátusok magukkal viszik és igy mérsékelt kiegyenlítő irányzat propagálóivá válnak. Az Unió természetesen meg akarja valósítani azt a vágyát, hogy valóságos vüágparlamcritté váljon és hogy tényleg alsóháza legyen a Nemzetek Szö'etségének, amely, mint tudjuk, kormánvdelegúltakból áll és nem választott képviselőkből. Az Unió konferenciájáról rendszerint beszámolót (Compte-Rendu) ad ki, -azonfelül van egy Bulletin-je, mely kéthavonta jelenik meg. A magyar csoport elnöke Berzeviczy Albert. A csoport évene 5—6 ülést tart, ügyeit a Külügyi Társaság látja el. A múlt évek vitáinak résztvevői: gróf Apponyi Albert, Lukács György, Oratz Ousztáv, Szterényi József, Petri Pál, néhai Baross János és Hegyeshalmy Lajos voltak. II. Az Interparlamentáris Kereskedelmi Konferencia. Kizárólag a gazdasági kérdések tárgyalására, csupán parlamenti tagok számára, az angol képviselők 1914-ben megalakítottak egy nemzetkőzi szervet tConférence Parlamentaire Internationale du Commerce« név alatt, amely Bruxelles-ben székel. E szervezet tulajdonképen a háború alatt fejlődött ki, •amikor is az ántánt-hatalmak Ieghivatalosabb támogatása mellett tárgyalt igen fontos problémákat. A háború után lassan felvették a központi hatalmakat és 1926-ban Németországot is. A szervezet főtitkára Eugéne Baie, aki egyben elnöke' a nemzetközi kereskedelmi intézetnek (Institut International du Commerce), amely egységesítő, adatgyűjtő munkát végez ugyancsak Bruxellesben. A háború után 1923-ban Magyarország is csatlakozott a szervezethez és tésztvett a prágai, bruxellesi, római és londoni ülésszakokon, amellett a főtanácsi üléseken évente szintén képviseltette magát. Egyébként a szervezet .organizációja és működése hasonlít az Interparlamentáris Unió rendszeréhez. A magyar csoport elnöke Hegyeshalmy Lajos halála óta Kállay Tibor. Az interparlamentáris kereskedelmi konferencia igen sok érdekes témát tárgyal. A magyar delegációk ' igen felkészülten jelentek meg eddigi ülésein. >íéhai Baross János, Beck Lajos, Birö Pál, Dréhr Imre, Farkas Tibor, Jármay Elemér, Huszár Károly, Hoyos Miksa, néhai Hegyeshalmy Lajos és Kállay Tibor neveivel találkozunk a felszólalók listáján. A konferencia különben legutóbb elfogadta a nemzetközi mezőgazdasági hitelügy napirendretüzésének -eszméjét, amely magyar részről Póka-Pivny Béla részéről vetődött fel,sőt a kérdés előadásával is megbízta. Örvendetes az, hogy ez a kérdés azóta két ^konferencián is szerepelt és hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet is foglalkozik a tárggyal, sót ez ügyben már ankétet is tartott és ugyancsak ebben az évben még világkonferenciát is összehív ez ügyben. Egyébként a Nemzetközi Munkahivatal Genfben szintén foglalkozik a kérdéssel és ezt kitüzette az ez év májusában összeülő nemzetközi gazdasági konferencia napirendi pontjai közé, amely konferenciát maga a Nemzetek Szövetsége hivta •össze. Az. interparlamentáris kereskedelmi konferencia főbb problémái voltak a múlt években a drágaság, a szén, a hajózás, a részvényjog nemzetközi kodiiikálása, a kereskedelmi tengerjog, a kereskedelmi légjog, a csőd nemzetközi szabályozása, a forgalom könnyítése, a termelés és kereskedelem számos problémája, a vám kérdésének tárgyalása stb. A legközelebbi konferencia, a tervek szerint, Rio de Janeiróban lenne 1927 .nyarán.