1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - bethleni gróf Bethlen István dr.

H az elleniek egy réseének botráhytkeverő politikája* ami végül is szükségessé tette a házszabályok módosítását. A gazdasági talpraállitást szolgáló alapvető törvények megalkotása után külföldi államok egész sorával sikerült kereskedelmi megállapodást kötni s a forgalom megindulásával s az államháztartás deficitmentessé tételével immár a tisztviselőkérdés és a beruházás megoldására kerülhetett a sor. Ezzel párhuzamosan, egyes alkotmányjogi kérdések is az előkészítés stádiumába jutottak: így a választójogról, valamint a felsőházról szóló javaslat. Ugyanékkor keresztülvitték az Országos Takarékossági Bizottság javaslatai alapján a takarékosság elvét az egész állami életben s megindulták a tárgyalások az utódállamokkal a nyugdijasok ellátása, valamint kereskedelmi szerződések kötése ügyében. Mindezeket a munkákat erősen visszavetette a frankhamisítás kapcsáh kifejlődött hosszú parlamenti harc, melynek során, súlyos támadások érték személyében is Betnlent. S bár cUi*«& Isszahangjaként a kü1*'<íiör. iá gondoskodás történt nefacségek támasztásáról, a Nemzet'tk Szövetsége az ötödféléves szanálási periódus leteltével mégis programmszerüen megszüntette a pénzügyi ellenőrzést, amivel a szanálás súlyos terheket követelő munkájának első periódusa lezáródott. A kormány ekkor a magánháztartások talpraállitását és a többtermelés előmozdítását tűzte ki feladatául, sikeres tárgyalásokat kezdett a városok kölcsöne és a beruházások keresztülvitele érdekében. Ugyanekkor letárgyalta a parlament a pengőről szóló javaslatot, valamint a választójogi és felsőházi javaslatokat. 1926 októberében a Kúria is jogerős ítéletet hozott a frankügyben, mely teljesen tisztázta a kormány szerepét. Bethlen István gróf ekkor, miután a nemzetgyűlés már a tavasszól bizalmat szavazott neki ez ügy kapcsán, lemondott. A kormányzó a lemondást nem fogadta el, hanem bizalmáról biztosította, mire Bethlen rekonstruálta kormányát s a felsőházi javaslat letárgyalása után, amelynek megalkotásával a nemzet visszatért az alkotmányos kétkamarás rendszerhez, feloszlott a nemzetgyűlés. Érdemeiért a kormányzó 1924 augusztus 27-én a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjével tüntette ki és sikereinek elismeréseképen, valamint a frankügyben őt ért támadások kapcsáh a nemzet az elégtétel és elismerés számos jelével halmozta el. A szegedi egyetem még 1922-ben diszdoktorává tette meg, azóta pedig több mint 300 város, illetve község választotta díszpolgárává. 1923-ban a pápa a IX.