1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - budfalvi Bud János dr.

27 Pius-rend nagykeresztjével tüntette ki. Különösen impozánsan nyilatkozott meg mellette a nemzeti társadalom rokonszenve, mikor Genfben egy emigráns részéről inzultus érte. Az uj országgyűlési választásokon hatalmas diadalt aratott a miniszterelnök politikája: a mandátumok 79 százaiékit a kormányt támogató pártok nyerték el. Bethlen István grófot magát Szécsényben egyhangúan, Debrecenben pedig lajstromos választással választották képviselővé. budfalvi Bud János dr. pénzügyi m. kir. miniszter. (Békéscsaba, ep.) 1880-ban született Máramarosszigeten. Gör. kath., nős, egyetemi tanár, pénzügyminiszter. Atyja iskolaigazgató volt A középiskolát Nagyváradon, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol államtudományi doktori diplomát szerzett 1901-ben a központi statisztikai hivatal szolgálatába lépett, ahol 1902-ben segédfogalmazóvá nevezték ki. 1912 májusában a kereskedelmi minisztériumba rendelték be szolgálattételre, mint segédtitkárt és megbízták a vámpolitikai előkészítő munkálatokkal. A kereskedelmi minisztériumban töltött szolgálati ideje alatt a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó memorandumot készítette el, továbbá dolgozatot készített a vámpolitikai és szociális terhek összefüggéséről és jaj kvóta kérdéséről. A háború kitörésétől a hadviseléssel kapcsolatos gazdasági és szociális ügyekben dolgozott, 1916-ban pedig áthelyezték a már akkor felállított Közélelmezési Hivatalhoz. Itteni munkásságának elismeréséül több ízbeni soronkivüli előléptetés után 37 éves korában 1917-ben, a miniszteri tanácsosi címmel tüntették ki. 1918ban az Országos Árvizsgáló Bizottság alelnökévé nevezték ki. 1920-ban pedig a műegyetem tanári karának egyhangú meghívására, mint rendes tanár a gazdaságpolitikai tanszéket foglalta el. 1921 decemberében a gazdasági nehézséségek miatt újra megszervezett közélelmezési minisztérium államtitkára lett, de emellett műegyetemi tanári teendőit is ellátta. 1922 októberében közélelmezési miniszter és az Országos Közélelmezési Tanács elnöke lett. 1924-ben, mint tárca nélküli minisztert a pénzügyminiszter adminisztratív