1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A kormány tagjainak életrajzi adatai - bethleni gróf Bethlen István dr.

25 királlyal érkező csapatokkal szemben s végül kénytelen volt a királyt kiadni az antantnak. A Habsburg-ház detronizálásáról szóló javaslat törvénybeiktatása után beadta lemondását, a kormányzó azt el is fogadta, de újból őt bizta meg a kormányalakítással. Az uj kormányban mindössze néhány személyi változás történt s ekkor vette át Kállay Tibor a pénzügyi tárcát. A budaörsi események után Apponyi Albert és Andrássy Gyula gróf élesen szembefordultak Bethlennel, ugy hogy attól kezdve a nemzetgyűlésben nyugodt munkát folytatni nem lehetett s ezért kellett a miniszterelnök által benyújtott választójogi javaslatot is rendeleti utón életbeléptetni. Közben még az első nemzetgyűlés végén megalapította a Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Pártot. Az uj párt a nemzetgyűlési választásokon óriási sikert aratott s nagy többséggel került be a parlamentbe. Bethlen István gróf ekkor rekonstruálta kormányát s a királykérdés teljes kikapcsolásával elsősorban az egyre sulyosodó gazdasági helyzet romlásának igyekezett gátat vetni. A romló korona s a vele kapcsolatos szociális problémák néhány provizórikus rendelkezést tettek szükségessé, de egészséges, átfogó gazdasági rekonstrukcióról, akkori külpolitikai elszigeteltségünkben, főként pedig a jóvátételi kérdés veszélye miatt, egyelőre szó sem lehetett, bár a kormány hosszú idő óta fáradozott az akadályok elhárításán. Belpolitikai tekintetben súlyosbította a helyzetet az amúgy is egyre növekvő szociális követelések mellett a földreform ki nem elégítő haladása. Az inflációs politika, valamint a valorizálatlan állami hitelek miatt 1923 nyarán áz egységespárt fajvédőcsoportja ellenzékbe ment s a szélső baloldal harca is egyre fokozódott, egyes esetekben egészen az obstrukcióig. 1924_ben azután siker koronázta a kormány munkáját. Bethlen István grófnak többizben tett külföldi látogatásával sikerült olyan külpolitikai légkört teremtenie, hogy egyfelől a jóvátételi bizottság belement a jóvátétel kérdésének húsz évre való elodázásába, másfelől a népszövetségi kölcsön és szanálási programra révén megnyüt a lehetősége a nagyarányú gazdasági rekonstrukciónak. A szanálási törvényjavaslatok csoportját meghosszabbított parlamenti üléseken rövidesen megszavazta a nemzetgyűlés, a külföldi és belföldi kölcsönakció rendkívül sikerrel fejeződött be s megalakulhatott a Nemzeti Bank is, ami egyúttal a bankóprés megszüntetését jelentette. A szanálás tervszerű munkáját nem egy izben akasztotta meg