1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Szabó Imre - sokorópátkai Szabó István

204 szes aratással, csépléssel és télen ölfavágással kereste kenyerét. 1899-ben bevonult a volt császári és királyi 19. gyalogezredbe, hol altiszti rendfokozatot ért el. Már 24 éves korában beválasztották községének képviselőtestületébe, 1909-ben pedig, alig 30 éves korában, községe biróvá választotta meg. 1910-töl kezdve tagja Győr vármegye törvényhatósági bizottságának és élénk részt vesz a megyei közéletben. Mint községi biró sok érdemet szerzett közsé gének fellendítése körül, ő kezdeményezte az uj templom építését és a plébánia szervezését, 1911-ben bérelte a pusztapátkai birtokot és azt a lakosság között tehetségük arányában felosztotta. Bevezette e parcellás bérleten a 4-es forgót s ezzel a talajjavítást és okszerű gazdálkodást irányította, megalakította a Hangya Szövetkezet fiókját és a község lakosságának javát szolgáló több intézményt. Számos cikke jelent meg az »Uj Barázdában«, a »Győri Újságban* és több fővárosi és vidéki politikai és gazdasági hetilapban. Színdarabot is irt. A világháborúban mint népfelkelő három évig teljesített szolgálatot a hadtápterületen. A forradalom kitörésekor azonnal hozzálátott a kisgazdatársadalom megszervezéséhez és az Országos Földmivespárt képviseletében résztvett 1918 decemberben Károlyiaknak a Vigadóban tartott ülésén, de amikor látta, hogy mindinkább a szociáldemokraták ragadják magukhoz a vezetőszerepet, ellenforradalmi agitációt kezdett. Elnökölt az Orsz. Földmüvespárt 1919 március 7-én tartott ama ülésén, melyen a párt kimondta, hogy a forradalmi kormányt támogató pártokkal szemben a »fekete blokk«-nak csúfolt keresztényszociális Lovászy-féle függetlenségi pártokkal kooperál és a tervezett lajstromos választásnál velük közös listán szavaz. A kommunizmus kitörése szülőfalujában érte. A terroristák letartóztatták, mint túszt, Győrbe vitték és ellenforradalmi működése miatt 1919 július 30-án halálra Ítélték. Az ítéletet azonban a kommün bukásának hírére nem hajtották végre. A bolsevizmus összeomlása után Rubinek Gyulával megkezdte a földmüvespárt újraszervezését és mint kisgazdaügyi miniszter 1919 augusztus 27-én tagja lett a harmadik Friedrich-kormánynak. Tárcáját a Huszár, Simonyi-Semadam és Teleki-kormányokban is megtartotta, a második Teleki-kormányban azonban már nem foglalt helyet, mert a nemzetgyűlés a kisgazdaügyi minisztériumot megszüntette. 1919 őszén kezdeményezésére az Országos Földmüvespárt egyesült a nagyatádi Szabó