1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Simon András dr.

199 és hadügyi kormányzat hibáira. Felszólalásaival jelentékenyen előmozdította a főrendiházi ellenzék vezérének, Hadik János grófnak akcióját. A Károlyi-uralom alatt egy ideig Magyarországon tartózkodott, majd Svájcba menekült, a kommün kitörésekor pedig Bécsbe ment és résztvett az ellenforradalmi komité működésében. A Peidl-kormány bukása után jött haza. A Friedrich-kormány dunántúli főkormánybiztossá nevezte ki. Állásáról 1921 februárjában lemondott s munkásságát teljesen a nyugatmagyarországi kérdésre fordította. Ekkor választotta meg képviselőjévé a körmendi kerület A Telekikormány felkérésére ismét elfogadta a nyugatmagyarországi főkormánybiztosi állást s igy kapcsolódott bele IV. Károly király első hazatérésének eseményébe. Nyugatmagyarország átadásának idején a Bethlen-kormány az ántánt-misszió mellé az átadandó terület teljhatalmú megbízottjává nevezte ki. Károly király második hazatérési kisérletekor csatlakozott hozzá s 1921 október 25-én ő is a kormánycsapatok fogságába került. A kormány állásától felmentette, az ügyészség pedig felségsértés cimén eljárást indított ellene s tiz hétig vizsgálati fogságban volt. Az első nemzetgyűlésben az egyesült keresztény kisgazda- és földmüvespárt programmjával képviselte kerületét, de a disszidensekkel ő is kilépett s később csatlakozott gróf Andrássy Gyulához. Nagyobb beszédet mondott a külügyi kérdésekről és a nyugatmagyarországi ügyekről. Tagja volt a külügyi bizottságnak. A második nemzetgyűlésben ugyancsak a körmendi kerületet képviselte legitimista programmal. Tagja volt a külügyi bizottságnak. Általános politikai kérdésekkel foglalkozott s többizben felszólalt a költségvetési viták során. Az országgyűlésben is régi kerületét, a körmendi kerületet képviseli, amely egyhangúlag választotta meg pártonkivüli legitimista programmal. Simon András dr. (Lovasberény, ep.) 1889-ben született Fehérvárcsurgón. Református, nős, gyakorló ügyvéd. Atyja kisbirtokos volt. A középiskolát Pápán, a református főiskolában végezte, majd a berlini és budapesti egyetemek jogi és közgazdasági fakultását hallgatta. Budapesten szerezte meg a jogi- és államtudományi