1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Simon János

200 diplomát. Anyanyelvén kivü! a német és a francia nyelvet beszéli. Tanulmányútjai során megfordult Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában. 1915—1917-ig mint ügyvédjelölt működött a fővárosban, majd a székesfehérvári törvényszéknél jegyző lett. 1921 januárjától Székesfehérvárott működött mint gyakorló ügyvéd. Közszereplése 1918-ban kezdődött, amikor megkezdte Fejérmegyében a kisgazdák és a földműves munkások pártjának községenkénti megalakítását és egyidejűleg vezette e pártok megyei központját. Ezt a munkásságát a tanácsköztársaság alatt is folytatta s a bolsevisták ismételten fogságba is vetették. Részívett a megyei életben. Számos jogi és közgazdasági értekezése, valamint tanulmánya jelent meg többnyire a hetilapokban. Tagja a Székesfehérvári Vörösmarty Körnek. Első izben tagja a törvényhozásnak. A lovasberényi kerület választotta meg egységespárti programmal, nagy szótöbbséggel, Cserti József balpártival szemben. Simon János. (Siklós, ep.) 1880-ban született Nagyharsányon, Baranya vármegyében. Református, nős, nagyharsányi kisgazda. Németbolyon és Nagyharsányban járt iskolába és kora ifjúságától kezdve gazdálkodik. 1910-től 1914-ig szülőfalujának elöljárója volt. A háború alatt a vas-érdemkereszttel tüntették ki. Nagyharsányi kisbirtokát valóságos mintagazdasággá fejlesztette, fajboraiért a millenáris és a pécsi országos kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. Községe gazdasági és társadalmi életében kiváló szerepet játszik. Alapító tagja a Baranyavármegyei Gazdasági és Hitelszövetkezetnek, melynek később igazgatósági tagja, majd elnöke lett. 1900 óta a függetlenségi és 48-as pártnak volt a tagja. A szerb megszállás idején egyik vezetője volt a magyar kisgazdatársadalomnak. 1921 januárjában tagja volt annak a 14-es bizottságnak, mely Belgrádba utazott és a Linder-féle ba^ ranyai autonómia terve ellen a szerb kormánynál tiltakozott. Baranya felszabadulása után, 1921 novemberében kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választották. Az 1922. évi választások során az egységespárt programmjával kapott mandátumot Siklóson. A nemzetgyűlésen a földreform során és az adóügyek kérdésénél