1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Patacsy Dénes

170 is sikereket ért el. Első müve a »Kossuth« cimü történelmi dráma volt, mellyel Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján az országos ünnepségeket nyitották meg. Ezenkívül a Nemzeti Színházban mutatták be a ^Tévelygő lelkek« cimü drámai erkölcsrajzát, a »Forradalmárok« cimü társadalmi drámáját és az »Egy karrier története« cimü szatirikus vígjátékát. 1920-ban a községi demokratapárt listájával a székesfőváros törvényhatósági bizottságába választották be. Az 1922-iki általános választásokon a monori kerület választotta meg demokrata programmal. Vázsonyi Vilmos személyes hivei közé tartozott és tagja volt a demokratapárt vezetőségének is. Mint az egyik legagilisabb baloldali politikus tette ismertté nevét. Általános politikai kérdésekkel foglalkozott és gyakran vett részt a nemzetgyűlés tárgyalásain. Vázsonyi Vilmos halála után a demokratapárt országos elnökévé választotta meg és mint ilyen, résztvett az egyesült balpárt megalapításában. Az országgyűlésbe a Budapest budai és a Budapest déli választókerület küldte be lajstromos szavazás alapján a balpárt programmjával. Előbbi mandátumáról lemondott. Patacsy Dénes. (Szentlőrinc, ep.) 1877-ben született Baranya-Szentdienesen. Róm. kath., nős, kisgazda, nyűg. hadügyi államtitkár. Atyja kisgazda volt. Elemi iskoláit Szentdienesen végezte és kora ifjúságától a gazdálkodásnak él. 38 hónapot töltött a fronton, a háború alatt megfordult Szerbiában, Montenegróban, Olaszországban és Romániában. A második Szerbia elleni offenzíva alkalmával a Száván való átkelésnél az elsőosztályu vitézségi érmet, a román fronton pedig, amikor a Vadashegyen nyolc emberével visszaszerezte a románoktól a németektől elvett egyik gépfegyvert, a kis ezüst vitézségi érmet és a német harcos érdemérmet kapta vitéz magatartásáért. A Károlyi-forradalom alatt Székelyudvarhelyen a rend fentartásáról gondoskodott, majd Budapestre jött s résztvett a kisgazdapárt szervezésében. Később hazatért Baranyába, ahol megszervezte a kisgazdapártot. Amikor a Friedrich-kormány meghívta államtitkárnak, átszökött a demarkációs vonalon s feljött a fővárosba. Simonyi-Semadam Sándor kormányában honvédelmi államtitkár lett s ez állásában megmaradt az első