1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Patay Tibor dr.

171 i és második Teleki-kormányban is. 1921-ben »Hithüség — Honszerelem« cim alatt kiadta harctéri költeményeit. Számos cikket irt vidéki, valamint szaklapokba. Sok éven át alelnöke volt a Szentdienesi Katholikus Olvasó-Egyesületnek, amelyet ő alapitott és amely disztagjává is választotta. Disztagja a Szentlőrinci Katholikus Körnek, igazgatósági tagja az Agricolának és a Baranyamegyei Gazdasági Egyesületnek. Egyik szervezője a baranya-szentlőrinci Hangya szövetkezetnek. A háború előtt az ottani függetlenségi és 48-as pártnak hosszú ideig alelnöke volt. Alapitója és alelnöke a Baranyamegyei Kisgazdapártnak is. Az első nemzetgyűlésen a szentlőrinci kerületet képviselte és több beszédet mondott az indemnitási vitában, a menekült egyetemek ügyében, valamint a földreformkérdésben. A második nemzetgyűlésbe szintén a baranyaszentlőrinci kerület küldötte be egyhangú választással. Élénk részt vett a választójog előkészítő vitáiban s többször felszólalt adókérdésekben, a közmunkaváltság ügyében, a községi hitelek előmozditasa érdekében, valamint a tanitói fizetések kapcsán. Az uj országgyűlésbe régi kerülete küldötte be egyhangú választással. Patay Tibor dr. (Aszód, ep.) 1880-ban született Czekeházán, Abauj vármegyében. Református, nős, földbirtokos Ácsán. Középiskolai tanulmányai után a jogot a pozsonyi jogakadémián, a budapesti és kolozsvári egyetemen hallgatta és itt államtudományi doktorrá avatták. Jogi tanulmányainak kibővítése céljából a heidelbergi, müncheni és párisi egyetemeken is egy-egy félévet töltött és a legkiválóbb professzorokat hallgatta. 1910-től Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. A Vármegyei Országos Bizottság ügyvezető igazgatója. Nagy hive a szövetkezeti eszmének s tevékeny részt vett vármegyéjének politikai-, társadalmi-, gazdasági- és sport életében. A háború előtt a függetlenségi és 48-as párt konzervatív szárnyához tartozott és a párt többi tagjaival csatlakozott a kormánypárthoz. Az Eszterházy-kormány Pest vármegye főispánjának nevezte ki, e tisztséget az összeomlásig töltötte be. Ekkor visszavonult a politikai élettől 1922-ig, amikor az aszódi kerület választotta meg képviselőjévé. A második nemzetgyűlés-