1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Muszti István

162 előadója volt a külügyi vonatkozású javaslatoknak, a kül­ügyi, közgazdasági és véderöbizottságnak. Résztvett a költségvetés vitáiban is, sürgette a földreform végrehajtását, valamint a nyugdijvalorizáció megoldását. A honvédelmi tárca költségvetésének előadója. Buzgó hive a szövetkezeti eszmének s kerületének minden községében megalapította az OKH kötelékébe tartozó hitel- és »Hangya«-szövetkezetet. 1926-ban különös szolgálatai elismeréséül a Restiticia Poloniae parancsnoki keresztjével tüntették ki. Az uj országgyűlésbe ugyancsak a kisvárdai kerület küldötte be egyhangú meg­bízatással. Muszti István. (Szalánta, ep.) 1875-ben született Zalaszentmihályon. Róm. kath., nős, nagykozári birtokos. Elemi iskoláit Püspökbogádon vé­gezte mint magántanuló, a reáliskola négy alsó osztályát pedig Pécsett. A háborúban, mint legidősebb korosztály­beli vonult be, mint ilyen a gazdasági osztagoknál nyert beosztást s a galíciai termés gyors betakarításáért hadse­regparancsnoksági dicséretet kapott. Tagja a nagykozári községi képviselőtestületnek s húsz év óta elnöke az iskolagondnokságnak. Alelnöke a Baranyamegyei Gazdasági Egyesületnek, tagja a vármegyei közigazgatási bizottság­nak, állandó választmánynak stb. Egyik alapitója a pécsi Kisgazda Szövetkezetnek s a baranyai kisgazdapártnak, melynek elnöke. Vezetése alatt a párt élénk részt vett Baranya felszabadításában. A szerb megszállás alatt ta­núsított hazafias magatartása miatt kénytelen volt me­nekülni. 1919 őszén a demarkációs vonalon átszökött és személyes érintkezést keresett nagyatádi Szabó Istvánnal. Élénk részt vett az akkor még két párton működő kis­gazdák egyesítése munkájában. Az első nemzetgyűlésbe a szalántai kerület választotta be a kisgazdapárt prog­rammjával. A keresztény nemzeti irány buzgó harcosa volt. A szerbek közben lefoglalták birtokát és körözőlevelet adtak ki ellene s üldöztetése a felszabadulásig, 1921 aug. hó 21-ig tartott. A felszabadulás után a kiegészült kerület újból megválasztotta három ellenjelölttel, Tóth Kálmán, Eötvös Gusztáv és dr. Kovács Dénes hírlapíróval szem­ben abszolút többséggel A'második nemzetgyűlésbe ugyan­csak Szalánta küldte be egyhangúlag kisgazdapárti prog-

Next

/
Thumbnails
Contents