1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Kenéz Béla dr.

139 Kenéz Béla dr. (Szolnok, ep.) 1874-ben született Szolnokon. Róm. kath., nős, egyetemi tanár, udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia megválasztott levelező tagja. Középiskolái elvégzése után Budapesten, Lipcsében és Londonban végezte az egyetemet s a két utóbbi egyetemen különösen nemzetgazdaságiam és statisztikai tanulmányokat folytatott. Tanulmányútjáról hazatérve a kereskedelmi minisztérium szolgálatába lépett, ahol 1905-ben miniszteri titkár lett. ő készitette el annakidején az ipari és gyáripari termelési, valamint a baleset- és sztrájkstatisztikát. 1906-ban a statisztika magántanára lett a budapesti egyetemen, 1907-ben pedig kinevezték a kolozsvári tudományegyetem nyilvános tanárává. 1917ben áthelyezték a budapesti tudományegyetem statisztikai tanszékére, ugyanekkor udvari tanácsos lett. Kora ifjúságától kezdve szorgalmas munkása a tudományos irodalomnak. A statisztika elmélete, Városok fejlődése, Magyarország népességi statisztikája, Az ipari népesség statisztikája, A gazdák és mesteremberek pusztulása, Nép és föld cimü munkái tudományos körökben nagy elismerést arattak. Mint a kolozsvári egyetem tanára vezető szerepet vitt Erdély közéletében és egyik oszlopos tagja volt az erdélyi függetlenségi és 48-as pártnak. Igen sok erdélyi társadalmi egyesületnek volt tagja, választmányi tagja a Magyar Társadalomtudományi Társulatnak, tagja a Katholikus Kongruabizottságnak. Tiz éven át vezető szerepet vitt Kolozsvár törvényhatósági bizottságában. A kommunisták feldúlták szolnoki birtokát, őt magát pedig négy izben letartóztatták. Az első nemzetgyűlésbe a szolnoki kerület küdötte be egyhangú választással s előadója volt a földreformtörvényjavaslatnak. Szmrecsányi György lemondása után 1921 februárjában az első nemzetgyűlés alelnöke lett. Mint alelnök hidegvérével a Ház nagy ovációját érdemelte ki. azon az ülésen, amelyen Kövér Ibrahim György a karzatról rálőtt Rakovszky Istvánra, a nemzetgyűlés volt elnökére. Elnöke volt a pénzügyi bizottságnak. A második nemzetgyűlésbe ugyancsak a szolnoki kerület mandátumával került be egyséségespárti programmal s különösen pénzügyi, közoktatásügyi kérdésekkel foglalkozott. Az uj országgyűlésbe ugyancsak a szolnoki kerület küldötte be, Meggyessy Géza balpárti jelölttel szemben, nagy szótöbbséggel.