1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Kéthly Anna - Kiss István dr.

140 Kéthly Anna. (Budapest L, szoc.-dem.) 1889-ben született Budapesten. Róm. kath., hajadon, magántisztviselő, a Magántisztviselők Országos Szövetségének vezetőtagja. Iskoláinak elvégzése után magánhivatalnoki pályára ment s már korán belekapcsolódott a szociáldemokrata nőmunkások mozgalmába és szervezkedésébe 1907-ben a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének tisztviselője, később vezetőségi tagja lett, 1919 végén pedig a Központi Nőszervező Bizottság tagjává választották meg. A szocialista nőmozgalom egyik vezetője és kiterjedt publicisztikai tevékenységet folytat. Munkatársa a »Nőmunkás« cimü folyóiratnak. A második nemzetgyűlésben is a főváros budai kerületét képviselte s gyakran vett részt a vitákban tartalmas felszólalásaival, amelyeket mindig általános figyelemmel hallgattak. Egyizben nagy vihart okozott antimilitarista felszólalásával. Az uj országgyűlésbe a budai kerület lajstromos listáján került be, Peidl Gyula lemondása után. Kiss István dr. (Kiskunfélegyháza, ep.) 1883-ban született Kiskunfélegyházán. Róm kath., nőtlen, pénzügyigazgatóhelyettes, pénzügyi főtanácsos. Atyja gazdálkodó s városi virilis képviselő volt. Középiskolái elvégzése után Budapesten és Kolozsvárott hallgatta a jogot s doktorátust szerzett. Ezután külföldi tanulmányutat tett, bejárta Ausztria, Olaszország, Svájc és Németország nagyobb városait. 1908-ban a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, 1910-ben fogalmazóvá nevezték ki Pozsonyba, 1914ben pedig segédtitkárrá. Három évre rá soronkivüli titkár lett s e minőségben helyezték át 1918 őszén Pozsonyból Budapestre, a pénzügyminisztériumba. Itt teljesített szolgálatot 1925 márciusáig, amikor a kecskeméti pénzügyigazgatősághoz pénzügyigazgatóhelyettesi megbízatással már mint pénzügyi főtanácsost osztották be. Bár szolgálata más városokhoz kötötte, élénk részt vett szülővárosa társadalmi mozgalmaiban, megszervezte a Bugacmonostori Szeszfőzde Egyesületet, röviddel utána a Kun Vadásztársaságot, melynek diszelnökévé választották. Régi tervet valósított meg a Baromfitenyésztő és Értékesítő Egyesület megalapításában is, melynek elnöke lett. Diszelnöke a Falu Országos Föld-