1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Haller István.

114 kedésügyi, mentelmi és naplöbirálő bizottságnak. A választójogi vita során Szijj Bálint indítványa miatt kilépett az egységespártbői, azonban röviddel később ismét visszatért a párt kötelékébe s annak vitarendezője lett. Most egyhangúlag választotta meg országgyűlési képviselőjévé az alsódabasi kerület. Haller István. (Budapest-környék, Eger, kgszp.) 1830-ban született a szatmármegyei Mezőpetrin. Róm. "kath., hírlapíró, volt miniszter. Középiskolái után Szatmáron a teológiát végezte, két éven át a bölcsészetet, majd pedig jogot hallgatott a budapesti tudományegyetemen. 1905-ben az 5>lgaz szó« cimü keresztényszocialista lap szerkesztője lett. 1906-tól 1908-ig az »Uj Lap« felelős szerkesztője volt, amelybe nagyon sok vezércikket irt. 1908—1918- októberig a Katholikus Népszövetség főtitkára volt és szerkesztette a ^Népszövetség* cimü hivatalos lapot. A Katholikus Népszövetség minden röpiratát ö irta. Á forradalom alatt átvette a néppárti klub és a pártiroda igazgatását, a pártot keresztény szociális néppárt címen újra szervezte s a nagy terror ellenére három hónap alatt több száz pártszervezetet létesített. 1919 húsvétján a terroristák elfogták s előbb a rendőrségen, majd a gyűjtőfogházban töltött hat hetet. Kiszabadulása után érintkezésbe lépett az ellenforradalmi alakulatokkal. A július 24-iki ellenforradalom után elfogatási parancsot adtak ki ellene, ő azonban elmenekült és több hétig bujkált. A kommunizmus bukása után rövidesen megszervezte egész Budapesten a Keresztény Szocialista pártot és szakszervezeteket, több mint százezer taggal. A második Friedrich-kormányban propaganda-miniszter lett, működését azonban az oláh cenzúra teljesen megakadályozta. Az antant kétizben igyekezett különféle befolyása alatt a Friedrich-kormányt eltávo) tani, azzal az indokolással, hogy az nem támaszkodik nz ország többségének akaratára. Halier István mindkét alkalommal hatalmas tömegeket mozdított meg; ugy hogy az antantmissziók kénytelenek voltak álláspontjukat elsőizben teljesen feladni, Clark idejében pedig kcncedálni, hogy a nemzet többsége keresztény szellemű kormányzatot akar. Ennek értelmében Huszár Károly lett a miniszterelnök