1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - hedrii Hedry Lőrinc dr., de genere Aba

115 s kabinetjében Haller a kultusz-tárcát vállata. Mint miniszter egyszerűsítette a minisztérium ügyvitelét és ke,' resztülvitte a numerus claususról szóló törvényjavaslatot, valamint a közgazdasági egyetemről Szóló törvényt Reformálta a tanítóképzést és számos kész törvényjavaslatot hagyott utódjának. Mint pártember nagy munkát fejtett ki az első nemzetgyűlési választások idején, Teleki Pál kilépése után elnöke lett a Keresztény Nemzeti Egyesülésnek. A választójogi javaslat tárgyalásakor szembe került a kormánnyal, ami miatt a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja két részre szakadt. A kisebbik rész Haller István vezetésével ellenzékbe ment s a második nemzetgyűlésen egyesült az Andrássy vezetése alatt álló csoporttal. Az ily módon szövetkezett keresztény ellenzék elnöke Haller lett. Tagja volt a régi országgyűlésnek is, melyben a lövői kerületet képviselte. Az első nemzetgyűlési választásokon, Budapest I., a • lövői és ceglédi kerület választotta meg az Egyesült Keresztény Nemzeti Földműves- és Kisgazdapárt programmjával. A második nemzetgyűlési választásokon a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával választották meg Cegléden Vasváron, valamint Budapest II. kerületben. 1924 végén hosszabb utat tett Amerikában, ahol a magyarság helyzetét tanulmányozta. Többizben felszólalt a szanálási bizottságban, valamint a kultusz-tárca keretébe tartozó kérdésekhez. Az uj országgyűlésbe a Budapest-környéki kerületben választották meg, lajstromos szavazással. hedrii Hedry Lőrinc dr., de genere Aba. (Szepsi, ep.) 1887-ben született Kassán. Róm. kath., nős, földbirtokos. Atyja a kassai kir. ítélőtábla elnöke volt. A kassai jogakadémiát hallgatta, az államtudományi doktorátust a kolozsvári egyetemen szerezte meg. Közpályáját AbaujTorna vármegye szolgálatában kezdte meg mint közigazgatási gyakornok. 1915-ben a központi járás helyettes főszolgabirája lett, amely állását megtartotta a kommün kitöréséig. 1919 novemberében Szikszón, a vármegye másodfőjegyzőjévé választották, 1920-ban azonban végleg otthagyta a megyei szolgálatot és nyugdíjaztatta magát. Közigazgatási pályája alatt két évig a kassai közigazgatási tanfolyam tanára is volt. Nagyobb tanulmányutat tett •s*