1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bud János dr.

iiyai rendkívüli alaposságukkal és erőteljeé szociális felfogá­sokkal tűntek ki. Erre az időre esik tudományos működése is. melynek jelentősebb produktumai a következőik: A magyar szent korona országainak bűnügyi statisztikája (1904—1908), Ma­gyarország népességének foglalkozása; Bűnügyi statisztikánk reformja (19U7); Népünk halandósága és élettartama (1907); A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (1910); Az elválások alakulása hazánkban (1911) ; A koneenlráeió a gaz­daságtársadalmi éleiben (1911) ; A gyermekmunka hazaníkban és a külföldön (1912) ; Bűnügyi statisztikánk és kriminaliszti­kánk iránya; ezek mellett a Központi Statisztikai Hivatal több hivatalos kiadványát ö szerkesztette és látta el bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel. 1916-ban áthelyezték az akkor felál­lított Közélelmezési Hivatalhoz. E háborús intézmény kebelé­ben az akkori rendkívül nehéz viszonyok között oly sikeres munkásságot fejtett ki, hogy többször soronkivüii előléptetés­ben részesült és 1917-ben miniszteri tanácsosi eimmel tüntették ki. 1918-ban ebben a minőségében az Országos Árvizsgáló Bi­zottság] alelnöke lett. 1920-ban a hivatalnoki pályát a. tanári pályával cserélte fel. Miután a budapesti tudományegyetem már 1911-ben a statisztika magántanárává habitálta tudomá­nyos kutató munkásságának elsmeréseül és 1917-ben a rend* kívüli tanári eimmel tüntette ki, a műegyetem 1920-ban meg­hívta a gazdaságpolitikai tanszékre, amelyet rendes tanári minőségben el is foglalt. De már 1921 december 3-án visszatért az állami szolgálatba. A Teleki-kormány ebben az időben állí­totta fel a háborús közélelmezési hivatal utódaként a köz­élelmezési minisztérumot abban a reményben, hogy igy haté­kony szervet nyer a nyomasztó sulyu gazdasági nehézségek leküzdésére s a kormányzó Bud János dr.-t ehhez a minisziérium­hoz. államtiikárrá nevezte ki. Egyideig még rendszeresen meg­tartotta előadásait a műegyetemen, de végképen le kellett mon­dania tanári munkásságáról, amikor 1922 október 17-én köze­id mezősi miniszter és a'/ Országos Közélelmezési Tanács elnöke lelt. Közélelmezési mániíztersége alatt szűntek meg az agrár­természetű gazdasági korlátozásuk s ebben a minisztérium­ban kifejtett tevékenységéhez fűződik a magyar állam egyik igen érdekes és nevezetes tranzakciója, amelyet az akkori viszo­nyok között feltűnően sikeresen bonyolítón le. A gazdasági és pénzügyi válság abban az időben, 1923 őszén, egyre nyo­masztóbb lett, s a kitűnő aratáshoz fűzött reménységek sem váltak valóra, mert a termés értékesítése a külföldön szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött. Az export mcgélénki­s 65

Next

/
Thumbnails
Contents