1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Szterényi József báró
megyékben), fi kormány öt küldte ki az okuk tanulmányozására. Erre az időre esik az egész országban a háziipar újjászervezése, mely az ö müve. Csakhamar azonban más, teljesen önálló munkakört kapott. 1892-vel kezdődik ugyanis a hazai ipari szakoktatás megszervezése, mely mai kifejlődésében kizárólag Szterényi müve. 1895-ben orsz. iparoktatási főigazgató leli és mint ilyen szervezte az országos iparoktatási tanácsot, melynek első titkára, később elnöke volt. Az iparoktatás érdf kében égés/ Európái beutazta, bogv ott szerzett tapasztalatait itthon értékesíthesse. 1898-ban min. osztálytanácsossá neveztetett ki és a kereskedelmi minisztérium ipari szakosztályának főnöke lett, majd 1901-ben miniszteri tanácsos s mint ilyen szervezte az ország egész iparfejlesztését. Ebben a minőségében gyári vállalatok százait alapította és ugyanakkor felállította azt a kisipari progranunot, melynek alapján a változó kormányok kisipari akciói nyugodtak. A magyar iparfejlesztés programmja címén a szó szoros értelmében kodifikálta az iparfejlesztést. E kiváló munkájának elveit azóta több külföldi állam követte. Ebbe az időbe e.-ik az első ipari termelési statisztika; ez volt első ilynemű munka bJurápában. 1905-ben a kereskedelmi minisztérium adminisztratív államtitkára, majd a, koalíciós Wekerle-konnányban lütlii áprilisban politikai államtitkár lett. Ugyanekkor Brassóban orsz. képviselőnek választották. Ezt a kerületet képviselte az 1918-ban bekövetkezett összeomlásig; az ö személyében egyezett meg a brassói szászság és magyarság. Azéta teljesen megváltozott a szászság politikai magatartása is. Mint államtitkár megindította az államvasutak szervezeti reformját s vitte keresztül a posta-távirda újjászervezését. Akkor készitelle az uj iparfejlesztési törvényi és szabályozta a közszállításokat; ugyanekkor s ervezie a tengeri szabad hajózást. amelyre vonatkozó törvény az ö munkája. Ez alapon jött létre több ujabb tengerhajózási vállalat és egyszerte csaknem kétszeresére* emelkedett a magyar tengeri hajók tonnaíaríalma. A vasutasok pragmatikája is az ö személyes munkája, mely máig az egyedüli szolgálati pragmatika az országban. Legnagyobb két alkotása és kodifikatorikus munkája ;, munkások betegség és baleset esetére való biztosítása, melyben úttörő volt egész Európában: elsőnek hozta be a munkásbiztositásba a paritásos teherviselést és képviseletet, — valamint az ipartörveny revíziója, melyhez fogható kodifikáciés munka még csak egy van nálunk: a polgári törvénykönyv. Államtitkári tevékenységében jelentős részt foglallak el az Ausztriával való kiegyezési tárgyalások, melyek körii] szerzett érdemeinek elismeréséül 1908-ban \. l.. t. tanácsi- lett. 1910-ben, a W'ekerle-kormány lemondásakor, nyugdíjba ment. Államtitkársága idején nagy parlamenti 33 • 5 Í:
