1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Szterényi József báró
munkái is végzett: ,-i kereskedelmi tárca javaslatait Kossuth Ferenc állandó betegeskedése következtében túlnyomókig Ö képviselte az országgyűlésen. EJlső képviselőházi beszédével olyan nagy sikert aratott, hogy a házelnök megadta utána a nagy szónokoknak kijáró szünetet és leszállva az elnöki pódiumról, megölelte öt. 1918 januárjában a Wekerle-korn lányban kereskedelemügyi miniszter lett, s ugyanez év júliusában, brassói előnévvel, bárói méltóságot kapott. A bukaresti békekötésnél képviselte Magyarországot és ennek a szerződésnek a monarchia részéről egyik aláírója. 1918 áprilisban, a Wekerle-kormány lemondásakor Károly király, kinek legbizalmasabb emberei közé tartozott, megbízta, mint kijelölt miniszterelnököt, kabinetalakhassál, de megbízatása hajótörést szenvedett a Károlyipárt magatartásán. Mint kereskedelmi miniszter az ipar kényszerlársulását kezdeményezte. A háborús központokat szigorú állami ellenőrzés alá vonta és az iparcikkek maximálásához is hozzáfogott. Legnagyobb alkotása lett volna a Vaskapu uj szabályozásával általa tervezett elektromos erőtelep, mely e nemben a legnagyobb lett volna Európában (600.000—7(X).000 lóerővel). 1919 február 25én a Károlyi-kormány báró Szurmay •Sándorral együtt elfogatta és Szentgotthárdra internáltába, a proletárdiktatúra pedig első napjaiban a gyűjtőfogházba záratta, mint politikai foglyot; 191!) augusztus 4-ig volt fogságban. 1920-ban Budapest VIII. választókerületében a nemzetgyűlés tagjául választották és tagja volt a második nemzetgyűlésnek is l'.LMi második felében. Pártkötelékbe nem tartozóit. Mimikéi nemzetgyűlésen számos nagy beszédet mondott. Igen jelentós szerepe volt a Takarékossági Bizottságban, ahol fontos intézkedések kezdeményezője volt. A Bethlen-kormány felkérte a volj osztrák-magyar monarchia, közös vagyonának likvidálása ügyében Magyarország képviseletére, utóbb kiküldötte az ez ügyben alakitól! választolt bíróság magyar tagjává. 1926-ban ugyancsak felkérte a kormány a békeszerződésből folyó pénzügyi kérdések külföldi tárgyalásainak irányítására és vezetésére. Nagy társadalmi munkásságot fejt ki. Megalapította (1908.) az Országos Magyar Háziipari Szövetségei, melynek azóta társelnöke és vezetője a melyből azóta az ország legnagyobb háziipari vállalata lelt. 1926-ban megalakította ennek szövetkezetét, melynek elnöke is. Megszervezte az egész országban az Auyaés Csoeseniövédö egyesületet, melynek h. elnöke volt tiz évig; ugyancsak h. elnöke a Budapesti Poliklinikának. Elnöke a nemi betegségek leküzdésére alakult Teleia Egyesületnek; a Bőrgyárosok örsz. Szövetségének, a Külkereskedelmi Szövetségnek) a Fővárosi Kereskedők Egyesületének és a Törvényes Munkásvér>4S