1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

vetségi kölcsönből harminc millió aranykoronái beruházási colokra fordíthasson. Ez nagy eredmény volt, amelyet csak tété zelt az, hogy a miniszterelnök ugyanekkor Chamberlain angol külügyminiszter és Smilh főbiztos hathatós támogatásával nagy sikert aratott a román delegátus felett, amikor felszólalása után a Népszövetség magyar bizottsága kimondotla, hogy sem oka. -mi módja azt a kérdést vizsgálni, nincsenek-e a magyar költségvetésben az egyes tárcáknál oly tételek, amelyek rejtett kaimon kiadások fedezésére szolgálnak? A választójogi javaslat elintézésével a kormány mini ha kihúzta volna a helyzet méregfogat. Most erélyesen folytathatta a pénzügyi rekonstrukció müvét s novemberben már el volt intézve a pengő javaslat is, mely sok vitára adott alkalmat. Külpolitikai kérdésekkel is ráért ekkor foglalkozni a Ház s különös emlitést érdemel a népszövetségi ,vüa (októíber 28-án), amelyet Teleki Pál gróf kezdeményezett s amelynek során Bethlen a leghatározottabban ellenszegült annak »a felfogásnak, amely szerint Magyarország a Népszövetségnek a kisebbségi és leszerelési kérdésben folytatott politikája, miatt kilépjen a szövetségből. A Népszövetség december 4-iki ülésén az elnök melegen üdvözölte Bethlen Istvánt s a magyar népet a rekonstrukciós mü nagy sikere alkalmából. -xA szélcsendet, mely ekkoriban a politikai horizonton v szinte feltűnően állandó volt, még az év legvégén hirtelen szörnyűséges vihar váltotta fel. 'December utolsó napjaiban kirob hant a frankügy, mely ettől kezdve hónapokon" át tartotta izgalomban az ország közvéleményét. Bethlen István ,gróf államférfiúi képességei ezt a tüzpróbát is megállották. Szinte azt lehetne mondani, hogy mesteri kézzel vezette keresztül az országot s a maga korraányát az ebből támadt súlyos parlamenti és politikai válságon, melynek egyes részletei még élénk emlékezetben vannak. Bethlen István ellenfelei ekkor ugy a belföldön, mint a külföldön egyik súlyos rohamot a másik után intézték ellene s a kormány ellen, amelyek azonban végeredményben belföldön a kormány pozíciójának .megerősödésére vezettek s a külföldön sem ingatták meg Bethlen tekintélyét, ami ellenfeleinek nagy csalódására kiderült akkor, amikor 1926 március 3-án ujra Genfbe utazott s ott a pénzügyi bizottság kedvezően fogadta expozéját és Chamberlain és Róbert Cecil beható tanács kozásokat folytatlak vele. Genfi tartózkodási idején történ*, hogy egy magáról megfeledkezett magyar ember az egész világ felháborodására inzultálta a miniszterelnököt, kinek ezért később, már 1927-ben, a genfi esküdt bíróság szolgáltatott elégtételt. A frankvita március 23-án, Bethlen István nagy beszédé54