1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
vei véget ért: a Ház a bizottság jelentéséi ll'-» szóval :>:> ellen elfogadta s a miniszterelnöknek és kormányának bizalmat szavazott. A többség ezt az alkalmat arra használta fel, hogy szívélyes és erőteljes demonstrációi rendezzen Bethlen mellett. Néhány nappal később (március ,18-án) megkezdődött a költségvetési vita. mely újra erősen felkavarta a szenvedélyeket (emlé kezeles, hogy Bethlen e vita során helyezte kilátásba, hogy törvényjavaslatot készít a titkos társaságok ellen) és tartott többszörös megszakítással egészen május 28-ig, amikor Bethlen István gróf elutazóit Genfbe, ahol most, hogy a két és félesztendös szanálási periódus lejáróban volt, a Népszövetségnek ezúttal is Magyarország vitális érdekei felöl 'kellett határoznia. A határozat /úgy történt, amint azt Bethlen joggal elvárhatta. A Xépszövelség pénzügyi bizottsága feloldotta a magyar pénzügyeket ellenőrzése alól és igy Magyarország visszanyerte pénzügyi szuverenitásai. Mikor Bethlen István erről a nemzetgyűlésen június 16-án beszámolt, joggal hivatkozhatott arra, hogy kevés magyar parlamenti kormány alkotott aránylag rövid idt"> alatt oly sokat, mint az ö kormánya, 192G októberében a Kúria Jogerős ítéletei mondót! a frankügyben és igy most már a kormánnyal szemben is minden gyanúsításnak el kellett hallgatnia. Bethlen István pedig, aki a nagy viharok idején is feltétlenül rendelkezett a nemzetgyűlés többségének bizalmával, elérkezettnek látta az idol arra. hogy mosl már a bankügyet politikailag is likvidálja és beadta le mondását. A kormányzó azonban a lemondást nem fogadta cl. hanem bizalmáról biztosította Bethlen Istvánt, aki ezúttal harmadik kabinetjével jelent meg a nemzetgyűlés előtt, most azzal a céllal, hogy ezzel a törvényhozó testülettel az utolsó neki szánt feladatot: a felsőházi törvényt, elvégeztesse. A| nemzetgyűlés a javaslatot hosszadalmas vita után tető alá is hozta s ezzel a nemzet ujra törvénybe iktatva a kétkamarás rendszeri, visszatért, az alkotmányosság régi formáihoz, ilyképpen megnyitva útját egy uj korszak rendkívüli fejlődési lehetőségeinek. November közepén Bethlen István gróf feloszlatta a nemzetgyűlést s az ország a csakhamar megtartott országgyűlési képviselöválasziásókon hálásnak bizonyult: Bethlen István és parija óriási, a magyar .parlamentarizmus történetében szinte példátlanul álló diadalt aratott. A kormányt támogató pártok az összes mandátumok 79 százalékát hozlak el az Uj ország gyűlés képviselőházába. Maga Bethlen István gróf Szécsényben egyhangúan kapott mandátumot, .Debrecenben, az ellenzék őisi fészkében pedig mint az egységespárt listavezetője győzött. A debreceni győzelmei oly értékesnek tekintette, hogy ezt a mandátumot tartotta meg,' 55