1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
L'.\ iiior.s/ágon történik, olykor már-már komolyan veszélyezlelte a kormány terveit. A közvélemény idegességét pedig csak fokozta a pénzügyi és gazdasági helyzet akkor még szinte kétségbeejtő sivársága. A korona, melynek értéke egyre csökkent, fokozódó drágaságot és ínséget hozva magával, 1924 február 15-én Zürichben 0.02-re, március 11-én pedig 0.0080-ra zuhant, tollát az osztrák korona alá sülyedt. A kormány törvényhozási intézkedésekkel akarta útját állani a fenyegető katasztrófának s Kállay pénzügyminiszter még február 19-én elő is terjesztette vonatkozó javaslatait. Egyebek között felhatalmazást kért arra, hogy egy belső kölcsönt bocsáthasson ki s ez a rendelkezés, amelynek alapján az állam kényszerkölcsönt hajthatott volna be az 1923-ra kivetett jövedelemadó tízszeresének s a vagyonadó tizenötszörösének összegében, olyan ellenállásra talált még az egységespártnál is, hogy Kállay, aki feltétlen ragaszkodott ehhez a tervéhez, kénytelen volt lemondani. A kormány azonban még a rákövetkező napon rendeleti formában életbe léptette a tervezett rendelkezéseket s mikor ezért a nemzetgyűlésben hevesen támadták, Bethlen István felvetette a bizalmi kérdést, felmentést kérve a kormány számára ez intézkedéseiért. A Ház óriási többsége bizalmat szavazott a kormánynak. El lehet tehát mondani, hogy mialatt a rekons(ruk< i .'• terve valóra vált, a helyzet szinte állandóan válságos volt. Ha, ehhez hozzávesszük, hogy a kormánynak majd minden Ibudget- • provizóriumért nehéz küzdelmeket kelleti vívnia s hogy közben szinte szakadatlanul folyt a törvényhozási munka, (ebben az időszakban tárgyalta le a nemzetgyűlés a mezőgazdasági müvelésre alkalmas területek lecsapolásáról, a földreformtörvény egyes rendelkezéseinek megváltoztatásáról és kiegészítéséről, a robbanószerekkel elkövetett bűncselekményekről, a kisebbségi nyelvek használatának rendezéséről, az uj vámtarifáról, a vámjogról, a fővárosi törvényhatósági bizottság ujjáalkotásáról, az ipari hitelekről szóló javaslatokat, a kultuszminiszter számos fontos törvényjavaslatát s ezekenkivül is sok kisebb-nagyobb javaslatot) — még pedig sokszor a legnehezebb parlamenti körülmények között, — akkor lehet csak hozzávetőleges képet alkotni Bethlen István gróf sokoldalú és kolosszális méretű munkásságáról. Most, hogy a pénzügyi rekonstrukció feltételei adva voltak s a terveknek a valóságba való átültetése következett, ami lényegében már a szakminiszterek feladata volt, a miniszterelnök hozzáláthatott ibelpolitikai koncepciójának megvalósításához. Kormányzati tevékenysége most már átölelte az államélot olyan ágazatait is, amelyek eleddig részben a belső helyzet kuszáltsága, részben i>edig a magyar társadalom lelki életének 4* 5]
