1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

fnég hiányos stabilizálódása miatt nagyban és egészben érintetlenek maradtak. Az idő — ugy látta — megért arra, hogy az ország visszatérjen az alkotmányosság régi formáihoz, elsősorban a kétkamarás rendszerhez. Ennek első feltétele a választójogi törvény volt. Hogy azonban ezt meg is lehessen alkotni, mindenekelőtt a házszahályreformot kellett megcsinálni, mert a tapasztalás azt mutatta, hogy nyugodt és eredményes tanácskozásra az akkori házszabályok 'keretei között nem volt kilátás. (A házszabályrevizió egyébként már régen kisértett. Különösen Nagy Emil agitált mellette, főként azzal a célzattal, hogy a tanácskozások súlypontja a plénumból a bizottságokba helyeztessék át és örffy ,Imre, aki szempontjait a nyugati parlamentek tanácskozási rendjéből vette s a parlamenti erkölcsök elfajulásának óhajtott a házszabályok szigorával gátat vetni.) Jött tehát a házszabályrevizió. Már az előkészületek is ideges hangulatiban találták a Házat (az Esküttnügy s a Nagyatádi lemondása körül támadt hullámverés még alig csillapodót L le) & mikor a nemzetgyűlés 1924 október 14-én megválasztotta a házszabályrevizió előkészítésére kiküldött 33-as bizottságot, az ellenzék, mely nagyobb részében ugy határozott, hogy a bizottság munkálataiban nem vesz részt, kivonult a szavazás elöl. A plenáris tárgyalásról csekély kivétellel az egész ellenzék távolmaradt, talán legföképen azért, mert amikor közvetlenül annak megkezdése előtt a Ház november 24-én tartott üléséről az elnök, a vele szemben tanúsított renitencia miatt egész sereg ellenzéki képviselőt a parlamenti örséggel távolittatott el a Házból s a mentelmi bizottság a renitens képviselőket 15—22 ülésből ki is zárta, az ellenzék ezt ugy fogta fel, mintha a kormány a revizioval szemben tervezett ellenállását akarta volna letörni. A demokratikus ellenzéki blokk szolidaritást vállalt a megrendszabályozott képviselőkkel & mikor a bizottsági javaslat tárgyalása a plénumban megkezdődött, Hegymegi-Kiss Pál az ellenzék neveben deklarációt olvasott fel, amelyben megindokolta az ellenzék távolmaradását ,s egyúttal kemény támadást intézett a házelnök s a miniszterelnök ellen. Bethlen válaszában kimutatta az ellene emelt vádak tarthatatlanságát s kijelentette, hogy el van szánva arra, hogy tovább haladjon a jogrend és a konszolidáció utján 8 hogy a házszabályrevizió! e törekvése hat hatos eszközének tekinti. December 11-én tető alatt volt a revízió és másnap a nemzetgyűlés már meg is kezdte uj ülésszakát, amelyben a miniszterelnök koncepciójához képest mindenekelö.t a választójog kérdését kellett dűlőre vinnie. A feszültség nem enyhült még ekkor sem. Az ellenzék még heteken át távol maradt, ami állandóan izgalomban tartotta a közvéleményt, különösen amikor nyilvánosságra került a ,mái' ré52 >