1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
vényjavaslat a Franciaországgal kötoti clearingszerződésrŐl,) a nemzetgyűlés két hátig tarló nehéz vita után, — amelyről a nagyközönség a szedők köziben kitöri sztrájkja folytán alig értesült — javarészben tizenhatórás üléseken törvényerőire emelte. A vita utolsó napjának (április 17-én) fontos mozzanata volt, hogy a miniszterelnök A.pponyi Albert indítványára hozzájárult egy 33 tagból álló bizottság kiküldéséhez 4 , mely a kormány intézkedéseit, mivel ez az újjáépítés tartamára kivételes hatalommal ruháztatott fel, ezen idő alatt ellenőrizze. A határozattá emeli indítvány értelmében ez a bizottság a nemzet ízviilés feloszlatása esetén is folytatta volna tevékenységét. A Népszövetség főbiztosa, Mr. Jeremiah Smith, május 1 én Huda pest re. érkezett s megkezdte ie\ ékenységét. A Nemzeti Bank május 24-én megalakult. A népszövetségi kölcsönt július elején a külföldön sokszorosan túljegyezték: a rekonstrukció nagy müve megkezdődött. Bethlen István gróf temérdek akadály legyőzése után valóságra váltotta nagyszabású "ígéretéi. Pedig ezek a nehézségek .sokszor rendkívül nagyok voltak és kiterjedtek szinte minden terrénumára a magyar közélelnek. A társadalmi viszonyok konszolidációját, amelyre pedig a kormány éppen olyan súlyt helyezett, mini a pénzügyek konszolidálására, több izben súlyos események zavarták meg. Még 19523 augusztus 2-án a Máv. és a Déli Vasul mozdonyvezetői súlyos bérköveteléseik alátámasztására sztrájkba léptek, mely csak harmadnapra ért véget. Aztán előbb augusztusban, majd novemberben, a rendőrség államellenes szervezkedéseket fedezeti fel. Az első tiltott toborzással tört az uralkodó államrend megváltoztatására, a második fegyveres puccsal, az osztrák és a bajor horogkeresztesek segítségével akarta elmozdítani a kormányt. Még ugyanebben az évben Jobboldali szélsőséges elemek bombamerényletei kíséreltek meg a francia követség ellen (november l(>-án), december 2&-án pedig szörnyűséges véres bombamerénylet történt Csongrádon, melynek tetteseit a mai napig sem sikerült kideríteni, mély azonban napfényre hozta az úgynevezett Alföldi Brigád dolgait. 1924 április nyolcadikától május 3-ig (két napos megszakítással), előbb kizárás, majd sztrájk voll a nyomdásziparban. Április 10-én a rendőrség letartóztatott bárom embert, akikről kiderült, hogy a kormányzó ellen merényletet, akartak elkövetni. Mindez természetesen erősen befolyásolta a nemzetgyűlés politikai hangulatai. A Ház tárgyalásai sokszor rendkívül viharos és szinte állandóan zajos jelenetek között zajlottak le és ez, mivel a kisantant, látván Bethlen gróf akciójának egyre mélyülő sikerét, különben is idegesen figyeli mindenre, ami Marín
