1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Ilosvay Lajos dr.

az épitéai ég mérnöki osztálynak dékánja és 3 évig a főiskolának rektora volt, folyj le nagyszabású tudományos munkássága ós politikai szereplése is. Hazai és külföldi tudományos folyóiratokba kötetekre menü értekezésekel és tanulmányokat irt a kémkt legkülönbözőbb köreiből és számos önálló tudományos munkát, amelyek közül valók a következők: A cnémia alapelvei; Bevezetés a szerves chémiába; A torjai büdösbarlang chémiai és physikai vizsgálata; Budapest ásványos vizei éa fürdői; A Balaton vizének chémiai vizs- — gálata; A tudományos ebémia állapota a külföldön és hazánkban a XIX. századiján; A bydrokéuessav néhány alkalmazása. L'avancement des Sciences naturelles et la guerre; A természettudományok fejlődésének főbb mozzanatai az utolsó 25 év alatt (1915); A rádiumemanáció vagy Niton, mint a XX. század bölcsek-köve; ('sonkamagyarország láplálóanyagszükséglete; Terméketlen szikeseink megmentése. Sokoldalú kutató és tanitómunkássága mellett 1897 óta szerkesztője a Magyar Ohémi i folyóiratnak és 1916 óta a Természettudományi Füzetnek. A Magyar Tudományos Akadémiában számos emíékbeszédel mondott, igy Lengyel Béla felett 1917-ben és Semsey Andor tiszteleli tag felett 1925-ben. Elnöke a Kir. Magyar Természettudományi Társaságnak s e társaság kémiai szakosztályának, elnök(> az Orsz. Közegészségügyi Egyesületnek, tiszteletbeli tagja a Magyar Földtani Társulatnak, elnöke az Erzsébet Népakadémia Egyesületnek. Tudományos érdemeinek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1891-ben levelező, 1905-ben rendes tagjává, 1916-ban pedig igazgatótagjává válaszlolta; 1925. óta másodízben megválasztott alelnöke az Akadémiának, mely 1927 januárjában azzal tüntette ki, hogy az országgyűlés felsőházának tagjává választotta. Legmagasabb helyről is számos kitüntetésben részesült: ni. kir. udvari tanácsos (1901 óta), a Ferenc József-rend nagykeresztese, a Lipót-rend középkeresztese, a polgári hadiérem a a katonai és polgári emlékérem tulajdonosa. Politikai szereplése az összeomlást közvetlenül megelőző időkre esik. 1910-től 1911-ig volt tagja a régi országgyűlés képviselőházának, amelyben a magyarlápos] (erdélyi) kerülel munkapárti programmá] elnyeri mandátumával foglalj helyei. 1914 januárja,!Kin a király politikai államtitkárrá nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba. Erről az állásáról a Tiszn-kabinel távozásakor inon lolt le s azóta újra tudományos munkásságának szenteli minden idejét. Tiszteletbeli műszaki doktor, Dés város díszpolgára, az Országos Közoktatásügyi Tanács, a Mérnöki Tanács stb. tagja. 487