1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
rekonstrukciós periódusra közvetlenül következő évekbeo erőben e határ alatt fognak mozogni. Hogy ez az eredmény, bárha maradtak is kérdések, íimelyeket Bethlen István tökéletesebben és kedvezőbben szeretett volna megoldani s még ha. a két protokollum, amelyek ekkor még nem voltak aláirva, olyan kötelezettségeket is rótt az országra, amelyeknek teljesítése nem egyedül tőlünk függött: az talán leginkább azokból a szavakból derül ki, amelyeket Hanotaux francia megbízott mondott a népszövetségi tanács záróülésén: „Különös köszönettel tartozunk. — igy mondotta — Magyarország kitűnő miniszterelnökének, aki a felmerült kérdések vizsgálatában mélyenjáró bölcsességről és nagyszerű Ítélőképességről tett tanúságot s bölcs szellemével felébe tudott emelkedni azoknak a nehézségeknek, amelyek az emberi dolgokban természetszerűen lakoznak. Meg vagyok győződve róla, hogy Bethlen István gróf neve hamarosan azok közé fog kerülni, akiket Európa ujjáteremtöi között emlegetnek". Ehhez nem kell hozzáfűzni semmit, talán csak annyit, hogy a kisantant sajtója leplezetlen irigységgel és féltékenységgel könyvelte el Bethlen szinte emberfeletti eröfeszitéseinek ezt a nagy eredményét. A jegyzökönyveket a Népszövetség magyar albizottsága Londonban tartott ülésezése alatt, amelyen Bethlen és Kállay is részt vettek, 1924 január 19-én elfogadta és jóváhagyta azzal, hogy az ügyet végső döntés céljából a jóvátételi bizottság elé terjeszti. (Az angol király e napon Bethlen Istvánt kihallgatáson fogadta.) Ennek döntése most már nem is váratott soká magára: a reparációs bizottság február 21-én, ezúttal egyhangúan, elhatározta, hogy « magyar állani jövedelmeire bekebelezett zálogjogát a kölcsönszolgálat idejére felfüggeszti s ugyancsak egyhangúan elfogadta a Népszövetség rekonstrukciós tervezetét is. Március 5-én már Budapesten volt a Népszövetség delegációja, mely a magyar kormánnyal teljes egyetértésben megállapította az állami háztartás kereteit az 1926 június 30-ig terjedő időre a miután a protokollumokat a nagyhatalmak képviselői már előbb Londonban szignálták, március 14-én a kisantant képviselői is aláírták azokat. y }fi Néhány napra rá, március 27-én, a kormány a nemzetgyűlésen már elö is terjesztette rekonstrukciós törvényjavaslatait. a Ezeket, (törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyának hely-ii rcállitúsáról, a külföldi kölcsön felvételéről, törvényjavaslat v «* a Nemzeti Bank felállításáról és szabadalmáról, törvényjavas- / lat az államháztartásban mutatkozó hiányoknak belföldi kölcsön segélyével való fedezéséről, törvényjavaslat az Olaszországgal kötött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről, töri 49