1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Bernát István dr.

pasztalatairól számos irodalmi munkájában számolt be, i sy az 1886. évben megjelent Észak-Amerika eiinii müvében, mely már jelzi azt a két irányt: a mezőgazdaságit és iparit, melyeken később is haladt. Közéleti pályafutását 1877-ben kezdette meg az akkori földmivelési-, ipari- és keraskedelemügyi minisztériumban, majd 1888-ban a vallás- ós 'közoktatásügyi minisztériumba lépett át, ahol reábízták az ipartön'ény értelmében szervezett iparos tanonciskolák felügyeletét. Mint ez iskolák központi felügyelője öt éven át szervezni igyekezel t alsófoku ipari oktatásunkat és emellett az ipar ügyeivel Irodalmilag is foglalkozott. A vallás- ós közoktatásügyi miniszterihez 1892-ben intézett jelentésében részletesen megjelölte a lanonckérdós megoldásának irányelveit, reámutatott arra a kizsákmányolásra, mely e téren divik s a humanizmus és ipar nevében — hiába — kérte azok orvoslását. Ugyanakkor élénken foglalkoztatták már a mezőgazdasági ós szociális kérdések is, melyekről 1889-től fogva számos tartalmas cikket irt a Budapesti Hirlap-ba és más lapokba. Jelszava — amit irodalmi és társadalmi munkásságában egyaránt hirdetett — az volt, hogy szeretettel kell foglalkozni a néppel, többet kell .törődni a kisemberek jogos érdekeivel. egész gazdasági életünket keresztyén alapokra kell fektetni és ekként, tovább fejleszteni. Eszményképe a középosztály megerősítése és ennek vezetése alatt a kisemberek talpraállitása és jóléte. A mezőgazdaság és kisipar érdekeivel kapcsolatban leginkább a szövetkezeti ügyet karolta fel és Károlyi Sándor gróf támogatásával 1889-ben alapította meg a Szövetkezés cinrü folyóiratát, hazánk első szövetkezeti szaklapját. Lapjában a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek érdekeinek állandóan lelkes szószólója volt. Az 1892. évben politikai okokból kilépvén az állami szolgálatból, egész lelkesedésével csatlakozott a Károlyi Sándor gróf vezeíése alatt álló agrártáborhoz, amellyel már előzőleg is a „Szövetkezés'" megalapitása óla szövetkezeti téren együtt működött. Politikai és szociális törekvéseit Változások küszöbén cimü tanulmányában foglalta össze és adta ki. 1894-ben alapitotta meg az amártábor a Hazánk cimü politikai napilapot, amelynek Bornál István volt az első szerkesztője. Ő állította össze az akkori agrárprogramniot 6B sürü egymásutánban adta ki agrárius, szövetkezeli és szociálpolitikai cikkeit és munkáit, melyeknek az agráreszme terjesztésében hatba (ós részük volt. Az 1895. • évi harmadik országos gazdakongresszuson mint a kisipari kérdés előadója szerepelt, majd mikor 1896ban Károlyi Sándor gróf vezetése alatt megalakult a Magyar 474