1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Bernát István dr.

Gazdaszövetség, ennek levezetőjévé ús L902-ben igazgatójává választották. Kezdettől fogva szerkesztet le a Magyar Gazdák Szemléjét és mint a Magyar Gazdaszövetség ügy vezetője, első irodalmi munkása, kiváló részt vett a későbbi összes gazdakongresszusokon, valamint számos vidéki gazdagyiilés rendezésében. Az 1894. évben beválasztották a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelszövetkezetének igazgatóságába. Megalakulásuk óta igazgatósági tagja a Hangyának és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezet felügyelöbizottságába választották be, a következő évtől kezdve pedig állandóan tagja az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának; csaknem évről-évre előadója volt a hitelszövotkezeti kongresszusnak is, továbbá az 1904. évi budapesti nemzeti, özi szövetkezeti kongresszusnak. Része volt abban, hogy a magyar, német és osztrák agráriusok között, benső kapcsolat létesült. Meleg barátság fűzte az osztrák agrárvezér, Simitsch von Hohenblumhoz s a német Roesicke és Ruhland tanárhoz is. 1906-ban a rimaszombati választókerület képviselőjévé választotta. A képviselőházban, mint a közgazdasági bizottság előadója, Darányi Ignác minisztersége alatt ö terjeszt el le elö a munkásügyi és szociális törvényjavaslatokat. Azt a demokratikus irányt, melyet ezek a törvények is jeleznek. Bernát István már régóta ápolta, amit kifejezésre is juttatott A magyar demokráciáról 1904-ben irt müvével. Majd 1913-ban ezl kiegészítette A demokrácia védelméről irt kisebb munkájával Szerkesztője és mindvégig irányítója volt a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezés cimü lapjának, majd lapvezére a Gazdaszövetségnek. Sokáig, szerkesztette a Magyar Gazdák Szemléiét, melynek csaknem minden számába irt cikket. Szerkesztője volt ezenkívül a Magyar Gazdaszövetség által 1915. végéi] megindított Időszaki Értesitések-nek. Számos tanulmánya jeleid meg a Közgazdasági Szemlében a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a ^ Magyar Földben, a Nemzetgazdasági Szemlében. Alapítása óta egyik belső munkatársa a Köztelek cimü lapnak is. A Lóczy Lajos szerkesztette „A Magyar Szent Korona Országainak Leírása' cimü munkában ö irta meg a magyar mezőgazdaság monográfiáját. Jelentős szerepet tölt be a református egyház, életében is. Évek óta elnöke a Kálvin Szövetségnek. Az 1920-ban szervezett Közgazdasági Karnak rendes tanára, majd első dékánja lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban tagjává, a Magyar Gazdaszövetség pedig Darányi Ignác után elnökévé választotta. 1924-ben a Magyar Nemzeti 475