1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

sokra Bethlen január 23-án nagy beszéddé] válasza] az ellen­zék türelmetlen kifakadásai közölt, de beszédének a kisgazda­pártban, különösen a királykérdésben kifejtett, álláspontja foly­tán, oly nagy hatása volt, hogy a párt elhatározta a beszédnek 100.000 példányban való kinyomatását és a terjesztését szerte az országban. Bethlen, hogy a kisgazdapártot igy maga mögött tudta, teljes erővel fogott hozzá az egységespárt megalakításá­hoz s a disszidenseknek a kisgazdákkal február 3-án történt fú­ziója meg is teremtette az uj párt alapjait. Február 16-ika, a nemzetgyűlés utolsó napja, azonban rohamosan közeledett s az uj nemzetgyűlés egybehivásához szükséges uj választójogi tör­vény még mindig csak embrionális stádiumban volt. Gaal Gasz­ton, a nemzetgyűlés elnöke tehát Bethlen gróf hozzájárulásával tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, mely közben átengedte az indemnitást. A kompromisszum, bár a tárgyalások már-már ered; mennyel kecsegtettek, a legitimista ellenzék ellenállásán meg­hiúsult s mikor a Ház február 11-én megkezdte a javaslat álta­lános vitáját, már bizonyos volt, hogy abból idején nem lesz törvény. A nemzetgyűlés február 16-án csakugyan feloszlott, anélkül, hogy a választójogi törvényt megalkotta volna s az el­li Dzék egy, a kormányzóhoz intézett feliratban előre törvényte­lennek jelentette ki a kormánynak azt a szándékát, hogy rende­letileg uj választójogot léptessen életbe. Bethlennek csakugyan ez volt a szándéka, mert a Friedrich-féle szélsőségesen állalá­nos választójogi rendeletet nem akarta alkalmazni s most, hogy az ellenzék szándékainak törvényességét kétségbevonta, egy ál­tala egybehívott közjogi konferencia („országbírói értekezlet") elé terjesztette a kérdés egész komplexumát. A konferencia, mely a kormányzó elnöklete alatt február 21-én ült össze, Beth­. len gróf álláspontjára helyezkedett s a kormány rendeletileg kodifikálta azt a választójogot, amelyet a nemzetgyűléssel nem tudott elfogadtatni. A rendelet 2200/1922. M. E. szám alatt már­cius 2-án jelent meg s a választások példátlanul heves válasz­tási agitáció után, melyben Bethlen gróf személyesen is részt vett, a konszolidáció s a liberális irányban való haladás szük­ségességét hangoztatva, május 28-án megkezdődtek. Közben (még február 23-án) testet öltött az egységespárt, mely a vá­lasztáskor nagy győzelmei aratott. A nyilt szavazásu kerületek többsége a kormány mellet! nyilatkozott meg, a .i miniszterel­nök maga a hódmezővásárhelyi T. kerületben kapott heves küz­delem után mandátumot. Közvetlenül a II. nemzetgyűlés meg­nyitása (június 19.) clöit Bethlen rekonstruálta kabinetijét; mint uj miniszterek Rakovszky Iván (belügy). Daruvary Géza (igazságügy), nagyatádi Szabó [stván [roldnrivelésügy), s W.ilkó Lajos (kereskedelemügy) foglaltak benne helyet, 42

Next

/
Thumbnails
Contents