1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
sokra Bethlen január 23-án nagy beszéddé] válasza] az ellenzék türelmetlen kifakadásai közölt, de beszédének a kisgazdapártban, különösen a királykérdésben kifejtett, álláspontja folytán, oly nagy hatása volt, hogy a párt elhatározta a beszédnek 100.000 példányban való kinyomatását és a terjesztését szerte az országban. Bethlen, hogy a kisgazdapártot igy maga mögött tudta, teljes erővel fogott hozzá az egységespárt megalakításához s a disszidenseknek a kisgazdákkal február 3-án történt fúziója meg is teremtette az uj párt alapjait. Február 16-ika, a nemzetgyűlés utolsó napja, azonban rohamosan közeledett s az uj nemzetgyűlés egybehivásához szükséges uj választójogi törvény még mindig csak embrionális stádiumban volt. Gaal Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke tehát Bethlen gróf hozzájárulásával tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, mely közben átengedte az indemnitást. A kompromisszum, bár a tárgyalások már-már ered; mennyel kecsegtettek, a legitimista ellenzék ellenállásán meghiúsult s mikor a Ház február 11-én megkezdte a javaslat általános vitáját, már bizonyos volt, hogy abból idején nem lesz törvény. A nemzetgyűlés február 16-án csakugyan feloszlott, anélkül, hogy a választójogi törvényt megalkotta volna s az elli Dzék egy, a kormányzóhoz intézett feliratban előre törvénytelennek jelentette ki a kormánynak azt a szándékát, hogy rendeletileg uj választójogot léptessen életbe. Bethlennek csakugyan ez volt a szándéka, mert a Friedrich-féle szélsőségesen állalános választójogi rendeletet nem akarta alkalmazni s most, hogy az ellenzék szándékainak törvényességét kétségbevonta, egy általa egybehívott közjogi konferencia („országbírói értekezlet") elé terjesztette a kérdés egész komplexumát. A konferencia, mely a kormányzó elnöklete alatt február 21-én ült össze, Beth. len gróf álláspontjára helyezkedett s a kormány rendeletileg kodifikálta azt a választójogot, amelyet a nemzetgyűléssel nem tudott elfogadtatni. A rendelet 2200/1922. M. E. szám alatt március 2-án jelent meg s a választások példátlanul heves választási agitáció után, melyben Bethlen gróf személyesen is részt vett, a konszolidáció s a liberális irányban való haladás szükségességét hangoztatva, május 28-án megkezdődtek. Közben (még február 23-án) testet öltött az egységespárt, mely a választáskor nagy győzelmei aratott. A nyilt szavazásu kerületek többsége a kormány mellet! nyilatkozott meg, a .i miniszterelnök maga a hódmezővásárhelyi T. kerületben kapott heves küzdelem után mandátumot. Közvetlenül a II. nemzetgyűlés megnyitása (június 19.) clöit Bethlen rekonstruálta kabinetijét; mint uj miniszterek Rakovszky Iván (belügy). Daruvary Géza (igazságügy), nagyatádi Szabó [stván [roldnrivelésügy), s W.ilkó Lajos (kereskedelemügy) foglaltak benne helyet, 42