1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

Az uj nemzetgyűlés az 1922. év II. felére szóló indemnitfissal kezdte meg munkásságát s a kormány újra ex-lexhe került, inert július l-ig a javaslatot nem sikerült elintéztetni. Az ellenzék, bár élesen kritizálta a kormányt, különösen a választások alatt történt visszaélések miatt, mégsem támadta oly hevesen, mint várni lehetett volna s Bethlen gróf az engesztelékeny hangulat láttára a július 7-én megtartott sajlókonfereneián, a katasztrofális gazdasági helyzetre való utalással az ellenzékkel s a sajtóval való együttműködés szükségességét hangoztatta. Az indeinnitás vitája azonban még július közepén is folyt, tovább és eltartott egészen augusztus 3-ig, amikor a Ház a javaslatot második olvasásban is elintézte. Közben Bethlennek többször is alkalma nyílt oly kijelentésekre, amelyek az állami rend tekintélye szempontjából rendkívül fontosak voltak. llgy egy kecskeméti küldöttségnek, amely a nyugalma gyarországi toborzás miatt elöállilotl lléjjas Iván Szabadlábra bocsátását követelte, igy felelt: — Nem tűrök semmiféle terrort — mondotta — és semmiféle erőszakoskodásnak nem fogok engedni. Vagyok olyan férfi, hogy feleljek azért, amit teszek és semmit el ne mulasszak, amit az ország érdekében szükségesnek tartok. Az ügy a független magyar bíróság előtt van, amely a tettesek hazafias intencióit bizonyára méltányolni fogja. De amint nem tűrök destrukciót, ugy nem tűrök hazafias önhatalmaskodást sem. És nem tűrök alvezérekét. Egyéb mondanivalóm nincsen. Közben az ország pénzügyi és gazdasági helyzete egyre rosszabbra fordult. A korona árfolyama feltartóztathatatlanul és egyre gyorsabban zuhant lefelé, a gazdasági életben a pénzromlás okozta egyik pánik a másikat érte. A devizaközpont felállítása és a külföldi fizetési eszközökkel űzött visszaélések szigorú üldözése nem használt semmit és Bethlen István, aki a szituációt már régóla igen komolynak ilélle, Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter meghiúsult kísérlete után arra a meggyőződésre jutott, hogy a pénzügyi s gazdasági káoszból való kibontakozás külföldi kölcsön nélkül teljességgel lehetetlen. Egy ilyen nagyszabásn külföldi kölcsönre alapította tehát kibontakozási és újjáépítési tervezetét, mely elgondolásában ekkor már készen állt. Külföldi kölcsönről azonban a Népszövetség közben jötte nélkül abban az időben szó sem lehetett. Bethlen 1ebát mindenekelőtt felvétette Magyarországot a Népszövetség tagjai közé (az erre vonatkozó határozatot a Népszövetség közgyűlése szeptember 18-án hozta meg), ami egyébként is első feltétele volt a külpolitikai izoláltságból való kijutásnak 8 hozzálátott a külföldi kölcsön megszerzésének előkészületeihez. Ez időtől kezdve munkásságának javarészét a rekonstrukció terve foglalta le. Ez 43