1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

óriási izgalommal készüllek a szesszíóra, mely azután rövid három napig tartott. Bethlen István grófnak a kisgazdapártot őszinte barátsággal sikerült egy pártértekezleten megnyugtatnia. A fenyegető külpolitikai helyzetre való tekintettel mérsékletet kért, a visszaélések megtorlását igérie s az ellenzékkel szemben is koneiliánsahh volt, mint egyébként lenni szokott s igy az ülésszak viharosabb politikai esemény nélkül múlt el. Az ülé-szakot egyébként Hegedűs Lóránt drámai hatású lemondó beszéde s egy volt katonatisztnek. Kövér Ibrahim Györgynek, Rakovszky ellen a Ház nyilt ülésén elkövetett merénylete tette emlékezetessé. Hegedűs lemondása után Bethlen vette át a pénzügyi tárcát is. Tulajdonképpen Walko Lajos, a későbbi kereskedelmi miniszter állt ebben az időben a pénzügyek élén. a politikai felelősséget azonban a miniszterelnök viselte. A parlamenti szünet alatt Bethlen István gróf Bánffy Miklós gróf külügyminiszterrel együtt vett részt a della Torretta márki olasz külügyminiszter kezdeményezésére s közvelitésére létrejött velencei konferencián, mely a Nyugatmagyarország kérdésében Ausztriával kitört viszályt volt hivatva megoldani. A konferencia, melyen della Torretta elnökölt, október 14 én eredménnyel végződöd: egyrészről Bethlen és Bánffy, másrészről Scbober osztrák kancellár közötl megegyezés jöit léire arról, hogy a magyar kormány leszereli a felkelési s hogy Sopron városának és környékének hovátartozandósága népszavazás utján döntessék el. A népszavazás (december 14—16.) természetesen Magyarország javára ütött ki s az ántánt-bizottság 1921 december 31-én nagy ünnepségek közölt adta vissza a várost és környékét Magyarországnak. A külföldi és a hazai közvélemény Sopron visszaszerzését Bethlen István gróf kormányzatának legkiválóbb eredménye gyanánt fogta fel. A nyugatmagyarors:zági események azonban nem terelték el a közvélemény figyelmét a királykérdésröl, mely a húsvéti királypuccs óla inlajdonképen sohasem jutott, nyugvópontra. A politikai pártokat s a nagy nyilvánosságot a kérdés, mely a politikai élet gerincévé kezdett válni, egyre jobban izgatta s „végül már Bethlen gróf is szükségesnek tartotta, hogy a kérdésről a nyilvánosság előtt kormánynyilatkozat történjék. A miniszterelnöknek előre bejelentett nyilatkozata Pécsett hangzott el, október 21-én, ahová Ráday Gedeon gróf támogatására utazott le egy nappal előbb. (A baranyai választások akkoriban zajlottak le s Ráday gróf a pécsi l. kerületben lépett fel.) E nyilatkozatban Bethlen a múltra nézve kifejtette, hogy a pragmatica sanctio-nak a közös birtoklásra vonatkozó halározmányai Ki