1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Zsitvay Tibor dr.

ZSITVAY TIBOR DR. (Kecskeméti lajstromos kerület és Rétság.) WKKSMMSSKSKUM Zsitvateöi Zsitvay Tibor dr.', 1 SS 1 november 10-én született Pozsonyban. Atyja, Zsitvay Leó, a budapesti büntetötörvényszék néhai nagynevű elnöke, a legkiválóbb magyar bíró volt, akinek legendás hirü igazságszeretete, tudása és judiciuma örökre példányképe lesz a magyar bíráknak. Iskoláit, Budapesten végezte, ahol 1902ben a Markó-utcai főgimnáziumban tette le jelesen a^z érettségi vizsgát. A jogi doktori diplomát a buuapesti egyetemen szerezte megi. Az ifjúsági életben vezető szerepet játszott, az Egyetemi Körnek, az Általános Egyetemi Segélyegyletnek, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak és az Egyetemi Turista Egyesületnek elnöke volt, az utóbbinak' alapitójá. Élénk mozgalmat fejtett ki az Országos Diákszövetség, a Diákotthon és az Egyetemi Zászlóaljak megvalósítása érdekében s e tárgyban számos cikket, több röpiratot irt. Az Egyetemi Lapoknak több éven át főmunkatársa volt. Az 1905-ben Kolozsvárott és 1906-bau Debrecenben tartott országos diákkongresszusokon a budapesti küldöttséget ö vezette és a kongresszus vezető elnöke volt. Az ö tervei alapján ji'.tt létre évtizedes meddő kísérletezés után, 1906-ban az első országos diákszövetség. 1909 junus 26-án letette az ügyvédi vizsgát, irodái nyitóit 8 a m. kir. államvasutak ügyésze lett. Jogi szaklapokba igen sok cikket irt, különösen a közjog, a büntetőjog, a vasúti fuvarjog, a munkásbiztositás kérdéseiről. Számos külföldi tanulmányutat tett. 1914-ben az i<ía/.sá<íiigyminiszter megbízta a bírák és ügyészek továbbképző tanfolyamán a vasúti fuvarjog előadásával. Az államvasutak központi fegyelmi bíróságának előadója, majd elnöke. 1919 augusztusában élénk részt vett a keresztény nemzeti párt alapításában, a programmkészitö bizottság tagja volt. 1919 szeptember 30-án a Friedrieh-kormány kinevezte kormánybiztos-főispánná Kecskemétre, hol megjelenésekor a román megszálló csapatok rövid időre letartóztatták. Kiszabadulása uitán állását mégis elfoglalta s erélyóvel és higgadtságával csakhamar úrrá lett a megszállók kivonulása után feltámadt szenvedélyeken. Soronkivtil államosította a városi rendör319