1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Zsitvay Tibor dr.

Béget, a nyugalmai és üsszbiztonságol helyreállította. Főispáni működése alatt lelt Kecskemét a Duna-Tiszaközi Mezögazdagági Kamara B egy pénzügyigazgatósági kirendeltség székhelye. L920 elején, a kecskeméti egyhangú képviselőválasztás után felmentették, amikor is a törvényhatósági közgyűlés egyhangú csoporthoz csatlakozott, mely reális programon alapján a kisgazda- és a kereszténypárt higgadt elemeinek uj pártban való egyesilésére törekedett. 1920 május 18-án, sürgető kérésére felmentették, amikor is a törvényhatósági közgyűlés egyhangú elismeréséi, és ragaszkodását nyilvánította iránta. Visszatéri ügyvédi foglalkozásához s átvette a MÁV. vezető ügyészi állását. Kecskemét társadalma, annak legkülönbözőbb rétegei, számos esetben hiviák meg előadások, ünnepi beszédek tartására. Készt vei i a Kecskéméi en 1921-ben tartott országos tanyai kongresszuson, hol a tanyai közigazgatásról tartott előadási. Kezdeményezésére 1921 őszén Kecskemét társadalma nagyszabású gyűlést tartott, melyen a Zsitvay által régóta propagált ,.cgységes"-|)án megalapítása melleit foglalt állást. Ennek a gyűlésnek megbízásából küldöttség tisztelgett Bethlen István gróf miniszterelnök előtt, aki kijelentette, hogy az „egységespárt" megalakításának ügyéi napirendre tűzi. Az 1922-i általános választásokon Kecskéméi II. kerülete több száz szótöbbséggel képviselőjévé választotta. Hét lányai templom, és nyolc lelkészlak, 28 tanyai iskola, leány gimnázium, ref. tanítóképző internátus, városi múzeum, a Jó Pásztor-intézet és számos egyéb intézmény (sporttelepek) létesítése és építkezése (uj postapalota) ; tanyai posta- és telefonállomások, autóbuszjáratok rendszeresítése; tanyai anya könyvvezetés, a tanyai központok szaporítása és hatáskörben való gyarapodása (pl. járlatlevél), valamint a tiszaugi vasúti és közúti hídnak és az uj piarista-gimnáziumnak megkezded építkezése jelzik képviselői működésének kecskeméti eredményeit. A nemzetgyűlésen előadója volt a mentelmi és az igazságügyi bizottságnak, majd az I. biráló bizottság elnöike. P>21 március 20-án a nemzetgyűlés alelnökévé választotta. 1926 elején a parlamenti pártok egyhangúlag választották meg a frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldőn parlamenti bizottság elnökévé. Szakosztályi elnöke az ()TT-nak és a Jurista Clubnak, országos elnöke a Magyar Turista Szövetségnek, társelnöke a Hadimuzeum-egyesületnek, stl). Összes társadalmi tisztségeiről s az ügyvédi gyakorlatról is lemondott, az államvasutak szolgálatából pedig mint igazgató-helyettes-főügyész nyugalomba vonult, midőn L926 októIHT 19-ni a nemzetgyűlés egyhangúlag elnökévé választotla. :\-2o