1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Scitovszky Béla dr.

Utasításai is, Végül is, mikor a Ház az elnök indítványára már egy sereg képviselőt a mentelmi bizottsághoz utasitott és ez sem használt, kénytelen volt megvonni a szót Györki Imrétől, aki a miniszterelnököt a jobboldal haragjának szörnyű kitörései köz­lii ii hamis tanúvallomással és hamis esküvel vádolta meg. De mar az elnöknek ez az intézkedése sem használt és bár már a napirendi vita következő szónoka, Urbanics Kálmán megkezdte beszédét^ Györki rendületlenül beszélt tovább, a szenvedélyeitől vezetett szociáldemokrata párt erőteljes asszi.-zlálása mellett. Végül is nem volt egyéb hátra: az elnök kénytelen volt a végső eszközt igénybe venni s előbb Györkinek, majd a többi renitens ellenzéki képviselőnek, számszerint tizennégynek az ülésterem­ből és az országgyűlés házából való eltávolítását elrendelni. Mindez természetesen irtózatos izgalomban folyt le s talán az egyetlen ember a Házban, aki hidegvérét el nem veszítette, az elnök volt, akinek utasítására a palotaőrség intézkedéseinek le­hetőleg kíméletesen, drámai erejű jelenetek között szerzett ér­vényt. A konfliktusnak messzemenő következményei voltak, fő­ként, mert az ellenzéknek — persze alaptalanul — az volt az érzése, hogy az elnök és a kormány szándékosan idézték fel a konfliktust, hogy az ellenzék legharciasabb tagjait a házsza­Itál.vrevizió idejére eltávolítsa a Házból. A Ház a mentelmi bi­zottság indítványára a renitens képviselőket hosszabb-rövidebb időre kizárta üléseiből s ezzel igazolta az elnök eljárását, aki az 1912. évi 67. t.-c. 1. szakaszában lefektetett jogokkal élt, mi­kor a palotaörséget igénybe vette, de az ellenzék a Ház határo­zataira teljes passzivitással válaszolt s hosszú időn keresztül távul maradt a nemzetgyűlés üléseiről. Az egységespárl azon­ban még az emlékezetes ülést követő napon megtartott! értekez­letén teljes bizalmáról biztosította az elnököt, akit lelkes ünnep­lés hon részesített, amikor az értekezleten megjelent s aki ké­sőbb, 1925 január 20-án azzal tett, pártatlanságáról és elfogulat­lanságáról tanúságot, hogy ellenzéki kezdeményezésre a kizá­rásoknak még lejárluk elöli való hatálytalanítását indítvá­nyozta. .\ többeégj párt ezl az indítványt egyhangúan elfogadta. Általában voltak a nemzet gyűlésnek periódusai, amelyek­ben a parlamenti válság szinte állandósulni látszott s a szenve­délyek kirobbanásának veszedelme valósággal örökösen a le­\egühen lógott l'-'.v a választójogi vita idején, de legkivált, mi­kor a Háza frankból rány politikai vonatkozásainak megvizsgá­lására kiküldött bizottság jelentéséi tárgyalta. Hogy a válságos időkben a parlament méltóságát megőrizni sikerült, az első­sorban Scitovszky érdeme, aki a régi nagy elődökre emlékeztető pártatlansággal, tapintattal és igazságra törekvő eréllyel ve­zette át a Házat a válság zátonyain. 262

Next

/
Thumbnails
Contents