1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Scitovszky Béla dr.

Elnöksége alatt Scitovszky Béla egyetlen egyszer szállt le az elnöki székből, hogy képviselői helyéről szóljon a Házhoz. Egy korábbi határozatának megfelelően a nemzetgyűlés az országház palotájának úgynevezett delegációs folyosóján Tisza István grófnak emléktáblát állított, amelynek bronzába eredetileg ezeket a szavakat is belevésték: „a rémuralom áldozatainak . . ." Az ellenzék egy része e szavak által politikai meggyőződésében sértve érezte magát, ezért az elnök készséggel és loyálisan járult hozzá ahhoz, hogy az emléktáblába a mondott szavak helyett a következők kerüljenek: ,, . . . a forradalmi idők mártírjainak . . ." Ezért a konciliáns magatartásáért Lendvai István ceglédi képviselő a Szózat 1925 november 5-i számában az elnök ellen igen éles támadást intézett, ímely minden oldalon ellenérzést kellett. A rákövetkező napon a az egységespárt és az ellenzék szónokai, hogy Lendvai István támadását, amelyet már előző napon a szociáldemokrata Farkas István is felháborodásának kifejezésével tett szóvá, visszautasítsák. Végül maga az elnök is szót kért s a jobboldal padjaiból mondotta többek között a következőket: — A t. Ház tekintélyét sérteném, ha a szóban levő nyilt levéllel foglalkoznék. Nem teszem ezt, már azért sem, mert ezt a nyilt levelet még csak el sem olvastam s annak tartalmáról is csak hallomásból szereztem tudomást. Mindenesetre jobb lett volna, ha az illető ur ahelyett, hogy nyilt levelet intézett hozzám, részt vett volna a nemzetgyűlés ünnepségén. Ezen az ünnepségen lerohatta volna az elismerés adóját a férfias bátorság előtt és egyúttal bepillantást nyerhetett volna a magyar történelemnek egyik meghamisittatlan fejezetébe. A Ház Scitovszky Bélának ezt a pregnáns, erőteljes éa méltóságteljes nyilatkozatát osztatlan tetszéssel fogadta. Az a loyaíitás és tárgyilagosság, amely Scitovszky Bélának ebben az ügyben tanúsított magatartásában is megnyilatkozott, indította öt arra is, hogy számos esetben pártközi konferenciákon kísérelje meg a pártok között felmerült azon súlyos ellentéteknek kiegyenlítését, amelyek a Ház nyugalmát és tanácskozásainak rendjét és ezzel az ország érdekeit is fenyegették. Ilyen volt a néhai Heinrich Ferenc és Meskó Zoltán kezdeményezésére 1923 november 22-én megtartott párt közi értekezlet, amelyen a pán ok képviselői Scitovszky Béla indítványára állapodtak meg a Ház munkarendjében, egyebek közöli az 1924 január elsejére esedékes budgetprovizórium elintézésében, amiáltal lehetővé vált, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök részt vehessen a Népszövetségnek a magyar kölcsönre vonatkozó tanácskozásain. Az ex-lex elkerülése, illetve az 1925 263