1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Rassay Károly dr.

összeillése után azonban, mert az uj igazságügyminiszterrel, Ferdinándy Gyulával elvi kérdésben nézeteltérése támadt, állásáról lemondott. Az első nemzetgyűlésbe a Keresztény Nemzeti Egyesülőé Tártjának programmjával választották meg, 1921-ben azonban Teleki Pál gróf miniszterelnöknek a király kérdés ben elmondott interpellációjára adott válasza miatt a partból kilépett. Röviddel ezután a többi kiléi>ettei megalakította a függetlenségi kisgazda-földmives és polgári pártol s annak vezére lett. A Ház ellenzékének egyik legkiválóbb és legharcosabb vezető tagja volt. Elsőrangú debatter, kitűnő jogász. Siiri'm szólalt fel a nemzetgyűlésen s különösen a szabadságjogok és jogrend védelmében elmondott beszédei általános feltíinesi kelletlek. Parlamenti szereplését két irányadió szempont dominálta: demokratikus felfogása és a királykér désben a nemzet szabad rendelkezési jogának érvényesítését követeli") álláspontja. Élénk részi vesz a jogrend és a szabadságjogok helyreállítására irányuló mozgalmakban. Nemcsak a nemzetgyűlésen, banem azonkívül is állandó harcot folytat a cenzúra megszüntetéséért, az internálási tábor feloszlatásáéi'!, a gyülekezési ós egyesülési jog helyreállitásáért. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat ellen nagyobb beszédei mondott; harcol iriditorl a mozirendelet ellen s ez ügyben mondott interpellációjával nagy halasi ért el. Időközben csatlakozod a Polgárok és \lun kasok Szövetségéhez és minden erejével támogatta a Polgárok és Munkások Szövetségében tömörült liberális pártok és a szociáldemokrata párt törekvéseit. Pártja a munkásság szószólója volt a parlamentben. Teleki Pál gróf bukása ntán Bethlen István gróf miniszterelnök legélesebb ellenfele leli a parlamentben: ennek már az első és második Bethlen-kormány bemutatkozása felett megindult kormányprogramm vitájában kifejezési adod. Az októberi krrályesemónyek után, a detronizációs javaslat vitája alkalmával, hogy a kormányi és a kisgazdapártot nyílt állásfoglalásra kényszerítse, javaslatot nyújtott be az egész Habsburg-ház detronizációjára. indítványát a nemzetgyűlés leszavazta ugyan, de néhány nap múlva ántáiil-nyomás alall hasonló tartalma törvényjavaslatot nyújtott be a kormány s azt a Ház el is fogadta. Szabadkirály vala,-zl á és Habsburg-ellene^ felfogása nem akadályozta meg abban, hogy a királypuccsal kapcsolatban letartóztatott politikusok Bzabadlábrahelyezését ne követelje, mert agy látta, hogy Andrassy, Ra'kovszky és Beniczky letartóztatásával súlyos sérelem esett ;1 mentelmi jogon. A mentelmi vita során mondott beszédeivel több izben 260