1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Rassay Károly dr.

összeütközésbe került a miniszterelnökkel és az igazságügyminiszterrel. A nemzetgyűlés feloszlatása előtt részt vett a kormány választójogi törvényjavaslata ellen megindult küzdelemben. A kompromisszumos tárgyalások során pártja részéről megegyezést Létesitett a miniszterelnökkel abban, hogy a választások tisztaságát biztosító intézkedésekkel módosított törvényjavaslat megszavazása- elé akadályt nem gördit. A megegyezés keresztülvitelére sor pem kerüli, meri a töl)l)i ellenzéki párt ragaszkodott a követelések egész vonalon való teljesítéséhez. Egyike volt azoknak a politikusoknak, akiket az Erzsébetvárosi ívör bombninerénylöi áldozatul szemeltek ki; csak elkésése mentette meg a neki szánt gyilkos bombától. A második nemzetgyűlési választásokon Nagykanizsán ós Budapesten lépett fel. Az előbbi kerületben Kállay Tibor pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt, a fővárosban azonban a Szabadelvű Ellenzéki Pártok Szövetségének 111. (déli) kerületi listájával mandátumot kapott. A nemzetgyűlésen többször telt kísérletei a szétforgácsolt liberális frakciók egyesítésére. Ez a törekvése azonban sikerre nem vezetett, sőt saját pártjával is szembe került, amikor az októberi forradalomban szerepeli politikusokkal kapcsolatot Igyekezett felvenni. Attól az időtől fogva téliesen különállóan szerepelt a politikában. A szanálási javaslatok benyújtásától kezdve igyekezett az ellenzéki poliiikát olyan irányban befolyásolni, hogy a gazdasági rekonstrukció elé akadályokat ne gördítsen. Az ellenzék passzivitásba vonulása idején szembefordult az ellenzék taktikájával, a választójogi törvény tárgyalása alkalmával pedig a passzív ellenzék helyett majdnem egyedül képviselte a demokratikus választójogot a bizottságban és később a Házban. A frankügy kipattanása után, amig egyfelől hangoztatta a kormány felelősségéi az elkövetett mulasztásokért, másrészt Igyekezett megakadályozni, hogy az ellenzék a frankügyet az elvi alapról a személyi l'unadás telére vigye ál. Ügy az előbbi, mint az utóbbi szereplése miatt a baloldalról is támadások érték. Az események később igazolták. \ ázsonyi Vilmos halála után az otolsó kísérletei tette meg a szél Forgácsolt ellenzék egyesítésére. Közvetlenül a választások előtt mégalapitotta az országos balpártol, amely ;; Független Nemzeti Demokrata Párt cimmel a budapesti demokralapárloi is magába foglalta. Az 1906. évi választási küzdelemben a nyiltszavazásos kerületekben a pártnak összes képviselőjelöltjei elbuktak és kizárólag Budapesten, Debrecenben és Szegeden, vagyis a titkos választókerületekben sikerült a párt tagjai részére mandátumot szerezni, ö maga bárom ke251